I. Ferenc József király 1897 szeptemberében jelentette be, hogy tíz magyar történelmi személynek szobrot állíttat Budapesten. Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymus szobrának az elkészítését Ligeti Miklósra bízták. Az ifjú művész szobormintája komoly vitát váltott ki. A formájában és kompozíciójában is modern felfogású alkotás ismert és keresett szobrásszá tette Ligetit. A művész főművének számító Anonymus emlékmű napjainkig az egyik legnépszerűbb magyar szobor, amely 1903 óta díszíti a Mezőgazdasági Múzeum reneszánsz palotája előtti teret.
I. Vilmos császár 1897 szeptemberében járt Budapesten. A német uralkodó vendéglátójának, Ferenc Józsefnek elismerően szólt a város fejlődéséről, azonban a legenda szerint megjegyezte, hogy kevés szobrot látott. A kritikát követően a király tíz történelmi emlékművet ajándékozott Budapestnek. Ezek között volt Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a szobra is.
A megbízás
A Ferenc József által adományozott szobrok elkészítésére felkért művészeket gróf Bánffy Dezső miniszterelnök egyenként fogadta és beszélte meg velük a részleteket. Minden szobrász maga dönthette el, hogy melyik történelmi személyt formázza meg. Az akkor 28 éves Ligeti Miklós nyolcadikként kapott meghívást a miniszterelnöktől. Az ifjú művész Zrínyi Miklós szobrát akarta elkészíteni, azonban Ligeti befejezetlen memoárja szerint neki Bánffy nem hagyott választást, az Anonymus szobor elkészítését bízta rá. Mint mondta: „Anonymustól mindenki fázott”, a minisztertanács ezért úgy határozott, hogy a legfiatalabb művészre bízza a megmintázását.
Bánffy 20 ezer forint tiszteletdíjat ajánlott fel a szoborért és azt is elmondta, hogy az alkotást a budai vár krisztinavárosi oldalán a vár lábánál állítják fel. A miniszterelnök hozzátette továbbá, hogy két különböző mintát is készíthet.
A szobor helyének kijelölt terület (mai Dózsa szobor környéke) akkoriban út nélküli, elhagyatott hely volt. Ebből és a két minta lehetőségéből Ligeti arra következtetett, hogy a megrendelő nem hisz a sikerében, ezért dugják el az alkotást.
A szoborterv
A szerződés szerint a szobor nem haladhatta meg a 3 métert, a talapzatának pátyi kőből kellett készülni, a teljes magassága pedig legfeljebb 5 méter lehetett. Mindössze ennyi támpontja volt Ligetinek, amikor munkához látott, ugyanis a Gesta Hungarorum szerzőjéről semmilyen adat nem maradt fenn.
„Életemnek egy nehéz korszaka következett…, volt egy szép megrendelésem, és nem tudtam, hogy hogyan kezdjem el. – Semmi adat, semmi támpont.” – írta memoárjában a szobrászművész.
Ligeti előbb könyvtárakban kutatott, majd tanácsot kért dr. Sebestyén Gyulától, a Nemzeti Múzeum könyvtár igazgató-őrétől, aki könyvet is írt Anonymusról. Végül hosszú töprengés után úgy döntött, hogy Anonymust szerzetesként ábrázolja, mert akkoriban a betűvetés a kolostorokban élő barátok tudománya volt. Több vázlatot is készített, amelyeken egy papi ruhás alak egy igric (középkori énekmondó) dalait hallgatta. Ezek nem nyerték el a tetszését, ezért elhagyta a mellékfigurákat és csak a főalakra koncentrált, amelyet régi olasz leírásokban szereplő papi ruhába öltöztetett. „Törekedtem az arcot homályba burkolni, és az alakkal kifejezni, amit gondoltam, misztikussá tenni azt, mi titok volt, és marad, a történelmi Gesta Hungarorummal a kézben.” – írta a szoborterv elkészítéséről Ligeti Miklós.
Lesújtó vélemény
A vázlatot a báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt működő bírálóbizottság értékelte. A megcsontosodott gondolkodású testület véleménye lesújtó volt, melyet Strobl Alajos közölt a művésszel. A zsűrinek sem Ligeti elképzelése, sem a szobor alakja, sem az iskolaitól eltérő kompozíciója nem tetszett. Azt pedig egyenesen téves útnak tartotta, hogy a szobrász arctalanná tette az alakot, mert mint Stróbl fogalmazott: Attilának, Árpádnak, vagy éppen Szent Istvánnak sem maradt fenn arcképe, ennek ellenére az őket megformázó művészek mindegyiknek a köztudatban elfogadható fejet teremtettek.
Az értékelésre késve érkező Fadrusz János azonban védelmébe vette Ligeti vázlatát, amelyet az új modern művészet egyik alapkövének nevezett. Fadrusz szavainak meg lett hatása, a bizottság 4-4 arányban szavazott és Podmaniczky, mint elnök arra utasította Ligetit, hogy készítsen egy fejjel ellátott szobormintát is. Az ifjú művész ezt visszautasította, azonban dr. Romy Béla államtitkár figyelmeztette, hogy szerződés kötelezi a zsűri határozatának a teljesítésére.
1900 augusztusában Széll Kálmán miniszterelnök egy levelet küldött a szobrászművésznek, amelyben jelezte, hogy 1200 forintot ad a már bemutatott szobor segédminta nagyságú elkészítésére, illetve a bírálóbizottságot 30 főre bővíti, amelynek felét a Ligeti által megnevezett személyek alkotják.
A művész elkészítette a második szobortervet is, amelynek fejét Herman Ottóról mintázta. A bírálóbizottság ülésén Stróbl és Fadrusz nem vett részt. A testület egyhangúan az első tervet fogadta el, a második mintáját pedig helyben összetörette.
Az Anonymus szobor
Az elkészült gipszmintát Ligeti műtermében 1902 áprilisában tekintette meg Zsilinszky Mihály helyettes államtitkár vezetésével az országos képzőművészeti tanács.
A művész Anonymust szerzetes ruhában egy kőpadon ülve úgy ábrázolta, hogy a szobrot szemlélő a csuha ráncai alatt csupán egy stilizált alakot lásson. A figura szétterjesztett karjait a pad támlájára helyezte. A gondolataiba mélyedő alak jobb kezébe tollat adott, míg a baljába a Gesta Hungarorumot helyezte. A művész az alak vonások nélküli arcát úgy alakította ki, hogy a felhúzott szerzetesi csuklya miatt azt mindig misztikus homály fedje és csak a fej alsó része látszódjon.
A Bálint Zoltán–Jámbor Lajos tervezte szobor talapzat alsó fokára ANONYMUS = GLORIOSISSIMI BELAE REGIS NOTARIUS (A legdicsőségesebb Béla király jegyzője) felirat került.
A szoboravatás
Miközben készült a mű a szoborbizottság azt ajánlotta, hogy az alkotást Krisztinaváros helyett a Margitszigeten állítsák fel, mert az Árpádkor krónikásának legjobb helye az Árpádkori templom szomszédságában lenne. Nem sokkal később Palkovits Adolf viszont Ligetivel egyetértésben azt javasolta, hogy a mű a Városligetben a Széchenyi szigeten, a Mezőgazdasági Múzeum udvarán helyezzék el. Az indítványt elfogadták.
A szobor bronzöntvénye 1903 tavaszára készült el, amit a nyár elején a Mezőgazdasági Múzeum reneszánszpalotája elé szállítottak, de felállítására csak ősszel került sor.
Az életnagyságánál nagyobb szobrot 1903. november 8-án avatták fel. Az eseményen megjelent gróf Tisza István miniszterelnök is, aki néhány szó kíséretében adta át az alkotást a fővárosnak gondozására. Budapest nevében a király ajándékát Halmos János polgármester köszönte meg.
A máig legnépszerűbb magyar szobrok tartott Anonymus emlékmű ismerté tette Ligeti Miklóst, ennek bevételéből építette fel a Stefánia út 20. szám alatti műteremvilláját.
