A háziorvosok kérésére a képviselő-testület a kormányhoz fordul, hogy nyújtson támogatást az alap egészségügyi ellátást végző praxisok számára a drasztikusan megnövekedett rezsiköltségeik kompenzálására. Ezen túlmenően a grémium határozott még a kormány építésügyi rendelete miatt alkotmányjogi panasz benyújtásáról, városrendezési megállapodás megkötéséről és az Egészséges Budapest Program keretében folyósított támogatás más helyszínen történő felhasználásának a kérelmezéséről is.
A napirendi pontok megtárgyalása előtt Horváth Csaba polgármester (MSZP) arról tájékoztatta a grémiumot, hogy elhunyt Szentirmai Kornél, aki három cikluson át volt önkormányzati képviselő Zuglóban. A polgármester azt is bejelentette, hogy dr. Varga Péter, képviselő (Fidesz) lemondott a mandátumáról.
Háziorvosok rezsikompenzációja
A képviselő-testület úgy döntött, kérelmezi a kormányától, hogy nyújtson egyszeri támogatást a zuglói háziorvosoknak a megnövekedett energiaköltségek kompenzálására, ugyanis a kerületi alapellátásban részt vevő 94 praxisnak összesen 111,5 millió forinttal kell többet fizetni távhő, gáz- és villamos áramért, mint 2021-ben.
Az ülésen dr. Keczéry Attila háziorvos 90 kollégája által aláírt petíciót adott át Rózsa András alpolgármesternek (Momentum). Mint elmondta, a megnövekedett energiaárak miatt 300 ezer forintra emelkedett a rendelők havi bérleti díja, amelyet a praxisok nem tudnak kigazdálkodni. Az ügyben felkeresték Rózsa András alpolgármestert, aki megígérte, hogy a városvezetés a kormány segítségét kéri. Az orvosok petíciójukat a kormányhoz benyújtásra kerülő kérelem alátámasztására készítették.
Horváth Csaba a vitában reményét fejezte ki, hogy az önkormányzat és a háziorvosok közös fellépése eredményes lesz. A városvezetés a beadványtól függetlenül vizsgálják a saját segítségnyújtás lehetőségét, azonban a városháza is nehéz helyzetben van, mert az energiavásárlás terén két milliárddal az infláció miatt pedig az alapellátásban egy milliárddal nőtt a kiadása.
Várnai László képviselő (CivilZugló Egyesület) úgy vélte az elmúlt években az önkormányzat nem sokat tett a rendelők energiahatékonyságának a növeléséért. El kell gondolkozni azon, hogy mit lehet tenni, ha az állam egyáltalán nem nyújt segítséget.
Hevér László György képviselő (DK) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zuglói Egészségügyi Szolgálat (ZESZ) még nem kapta meg az energiaszámlákat, de a kalkulációk szerint ott is félmilliárdos többletkiadásra lehet számítani.
Rozgonyi Zoltán képviselő (Fidesz) azt mondta, a fenntartó felelőssége, hogy intézményeiben minden kifizetésre kerüljön. A kerületnek 40 milliárd forint az idei költségvetése, ebből spórolással kifizethető a háziorvosok 111 milliós és a ZESZ 500 milliós többletköltsége. A képviselő szerint növeli a problémát, hogy az elmúlt ciklusban, Zuglóban csak virtuális energetikai fejlesztések voltak. A Fidesz támogatja az önkormányzat erőfeszítéseit és lobbizik a kormánytámogatás elnyeréséért.
Rózsa András felszólalásában hangsúlyozta, a veszteséges praxisműködtetés senkitől sem várható el, az önkormányzat segíteni szeretne, de nincsenek forrásai a támogatáshoz. Az alpolgármester arra is kitért, hogy a helyhatóság nem változtatott a háziorvosokkal megkötött bérleti szerződésen, a többletköltséget kizárólag a megnövekedett energiaár okozza. A politikus azt is elmondta, hogy a kormánytól az orvosok teljes többletkiadásának a megtérítését kérték. Rózsa András reményét fejezte ki, hogy a kormány belátó lesz és segítséget nyújt, de vizsgálják, hogy mit lehet tenni, ha az állam csak részben, vagy egyáltalán nem nyújt támogatást. Éppen ezért már megindult a rendelők energetikai felmérése és az ott foganatosítható takarékossági intézkedések kidolgozása. A politikus aláhúzta, nem igaz, hogy az önkormányzat az elmúlt években nem fejlesztette a rendelőket, hiszen ablakcseréket és egyéb energiahatékonysági beruházásokat végzett.
Alkotmányjogi panasz benyújtása
A testület benyújtásra alkalmasnak találta azt az alkotmányjogi panaszt, amelyben a grémium azt kéri a taláros testülettől, hogy semmisítse meg a kormány 2022. augusztus 16-án hozott építésügyi rendeletét. A képviselők szerint a kormány megsértette az önkormányzat 2016. évi LXXIV. törvényben biztosított településkép védelmére vonatkozó jogát azzal, hogy az Országos Építészeti Tervtanács hatáskörébe helyezte át az állami magasépítési beruházások, az 5000 négyzetmétert meghaladó és az egy építési telken 1500 négyzetméternél nagyobb, legalább hat lakásból álló, új lakóépületek építészeti-műszaki dokumentációjának véleményezését.
A képviselő-testület jóváhagyta, hogy az önkormányzat városrendezési megállapodást kössön a Dürer Befektetési Kft.-vel és elfogadta a beruházás területével határos, Ajtósi Dürer sorra, Zichy Géza utcára és Abonyi utcára vonatkozó közterület-alakítási tervet. Ez a fejlesztő költségén valósul meg, amelyért egyszeri 250 millió forint hozzájárulást fizet az önkormányzatnak.
A testület elutasította azt a javaslatot, hogy az önkormányzat hozzon létre egy munkacsoportot Zugló urbanisztikai változásainak és a kerület Építési Szabályzatának a felülvizsgálatára.
Horváth Csaba jelezet, nincs szükség újabb szervezetre, mert ezzel a céllal alapították meg a Városfejlesztési Bizottságot, amely elvégzi a szükséges vizsgálatokat és tájékoztatja a testületet.
A képviselő-testület azt javasolta a fővárosi önkormányzatnak, hogy a MILLFAV Mexikói úti végállomásánál lévő budapesti tulajdonú közterületen található kereskedelmi-szolgáltató pavilonok üzemeltetőivel a kért öt év helyett csak egy évre kössön közterület-használati megállapodást, mert a közlekedési szempontból reflektált területen állami beruházás keretében P+R parkoló kialakítása várható. A városképi szempontból nem megfelelő pavilonok több mint 30 éve épültek engedéllyel.
A testület vállalta, hogy a 2023-as költségvetés elfogadásáig egymillió forint támogatást nyújt a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak a kameraképfigyelés biztosítására.
A grémium ahhoz is hozzájárult, hogy a Budapesti Polgárőr Szövetség központi irodájának ügyfélszolgálata december 1-től március 31-ig a Zuglói Önkormányzati Rendészet ügyfélszolgálati helyiségében működjön, mert a szervezet a drasztikusan megemelkedett rezsiárat képtelen kifizetni a leghidegebb hónapokban.
A képviselők továbbá azt is jóváhagyták, hogy a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zrt. épületében működő Kormányhivatal ügyfélszolgálatán Magyar Állampapír értékesítő pont létesüljön.
Bérleti szerződés meghosszabbítás
A grémium a Közép-Pesti Tankerületi Központ kérelmére, havi 5,9 millió forint plusz ÁFA megfizetése mellett 2023. július 31-ig meghosszabbította az Egressy út 178/G alatti iskolaépületre vonatkozó bérleti szerződést. Mint ismeretes a Tankerületi Központ a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium számára bérelte ki az épületet a Columbus utca 11. alatti intézmény átépítésének az időtartamára. A bérleti szerződés meghosszabbítására azért volt szükség, mert a beruházás idén decemberre tervezett befejezése csúszik.
Rozgonyi Zoltán a vitában azt javasolta, hogy az önkormányzat ne piaci áron, hanem a lehető legnagyobb kedvezménnyel adja bérbe a Tankerületnek az épületet.
Hevér László György jelezte, képviselőtársa módosító indítványa jogszabályba ütköző, így azt nem lehet elfogadni.
Horváth Csaba bejelentette, ha jogilag megoldható a kedvezményes bérbeadás, a szerződés módosítását decemberben a testület elé terjeszti.
A Képviselő-testülete úgy dönt, építési szándékát megerősítve kérelmezi a kormányától, hogy a leendő kerületközpontba tervezett új szakrendelő létrehozására az Egészséges Budapest Program keretében folyósított 400 millió forintos támogatást az önkormányzata a meglévő szakrendelők fejlesztésére fordíthassa, mert a válság miatt a következő két évben nincs reális lehetősége a fejlesztés megkezdésének.
A grémium ajánlat hiányában érvénytelennek nyilvánította a Keleti Károly utca 17. szám alatti, önkormányzati tulajdonában álló lakás értékesítésére kiírt pályázatot és új tendert hirdetett az egy plusz két félszobás, összkomfortos, 60 négyzetméteres, harmadik emeleti ingatlanra, amelyet minimum 60,8 millió forintért kínálnak megvételre.
A testület úgy döntött, Zugló nem csatlakozik Szita Károly, Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elnöke által az Európai Bizottság elnökéhez írt leveléhez. A beterjesztés kapcsán készült egy módosító indítvány, amely azt kérte Ursula von der Leyentől, hogy tegyék elérhetővé hazánk számára a felzárkóztatási és helyreállítási alap Magyarországot megillető részének a lehívását. Bár a voksoló képviselők többsége igennel szavazott a javaslatra, számuk nem érte el a döntés hatályba léptetéséhez szükséges arányt.