Gazdaságfejlesztés az okos városban címmel rendezett konferenciát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), ahová Budapest főépítészén kívül meghívták az e téren kiemelkedő eredményeket elért kerületi vezetőket illetve potenciális befektetőket, vállalkozókat. A megbeszélés célja az volt, hogy a nagyszabású változtatásokat együtt vitathassák meg és egymás munkáját kölcsönösen segíthessék.
A budapesti közlekedést, a város- és a smart city fejlesztéseket érintő rendeletekkel érdemes a budapesti vállalkozásokat is megismertetni, és fórumot biztosítani nekik ahhoz, hogy kialakuljon az okos városok és a szolgáltatók közti együttműködés – mondta el lapunknak Szatmáry-Jähl Angéla, zuglói képviselő, aki egyben az Önkormányzati Kapcsolatok Kollégiuma elnöke is. A politikus elmondta, hogy a zuglói szakcsoport vezetőjeként figyelemmel kíséri a zuglói változásokat is e téren.
Keszthelyi Péter, a BKIK Smart City Szekció vezetője ismertette, milyen lehetőség kínálkozik a gazdaság fejlesztésére az okos városok megteremtése során, a Deloitte magyarországi vállalatának előadói pedig a gyakorlati megvalósítás formáiról adtak tájékoztatást. Előre vetítve azt, hogy a növekvő lakosságszám, az egyre összetettebb működésű infrastruktúra üzemeltetése és a felgyorsult városi élet következtében a kerületek, települések vezetői új kihívásokkal szembesülnek nap mint nap. Hogy melyek ezek a kihívások? Energiamegtakarítás, e-kormányzati szolgáltatások, adatvédelem illetve adatvezérelt városüzemeltetés, hulladékkezelés különféle érzékeltetőkkel, a környezetszennyezés elkerülése érdekében megújulásra ítélt közlekedési és parkolási formák kialakítása, az elöregedő főváros időseinek minőségi és korszerű gondozása fejlett szenzorokkal és karkötőkkel, a turizmusfejlesztés, és nem utolsósorban a közösségi várostervezés különféle platformokon a lakosság minél nagyobb bevonásával.
Erőss Zoltán Budapest főépítésze a Budapest smart city stratégiájának ismertetésekor érdekes adatokra hívta fel a vállalkozók figyelmét: a 2,5 milliós lélekszámmal Budapest az európai régióban jelentősnek számít, noha a népesség száma csökken, de például a Balaton-felvidék feltörőben van. Az M0-ás például a GDP-t erősítő logisztikai zóna a jelen pillanatban. A GDP 37 illetve 45%-át teremti meg Budapest a lakosság 25 %-ával. Kis történelmi kitekintőként beszélt arról, hogy a vilag 2. malomipari központja volt a főváros az 1880-as években. A rendszerváltás óta eltűnt a gépgyártás, de a vegyipar, építőipar megmaradt. S a főváros erőssége: a pénzügyi szolgaltatások 80%-a itt zajlik. A tudásipar tehát nagyon is jelen van: innovacióval, egyetemekkel, szoftverfejlesztő cégekkel, K+F központokkal, es várhatóan a biotechnológia lendül gyors fejlődésbe. Más szempont: az 1 főre jutó egészségügyi kiadás duplája a vidékinek. Budai Centrum Kórház tovább vonzza vidékről is a betegeket. Elöregedett a (bel)város, az idősipar fejlesztése viszont még várat magára. Fontos területe lenne az önkormányzatok és a gazdasági szféra között az idősgondozás fejlesztési formáninak kölcsönös kialakítása.
Az ingatlanfejlesztés szintén a főváros erős bástyája, olyan feladatokat is vállalni tud, amit vidéken nem tudnak. Barnamezős területek Budapest rejtett kincsét képezik, amelyek feltárásra várnak. Lásd a Rákosrendezőt, mint elhagyott területet, amit tekintsünk kihívásnak a város- és elektromos hálózat- az ingatlanfejlesztés, de a vonatközlekedés szempontjából is. Van okos feladat bőven, van értelme közösen dolgozni ezen! – fogalmazott Budapest főépítésze.
Kemény Péter, Önkormányzati Kapcsolatok Kollégiuma képviseletében a Budapest Főváros Mobilitási Terve kapcsán számos vitatható pontot emelt ki, vitára hívva a jelenlévőket. Elsősorban az autós forgalom kizárása és a parkolók korlátozása tekintetében. Azt viszont elismerte, hogy a Lánchíd az autómentes forgalom tekintetében valóban kompromisszumos megoldás lehet. De meg kell vitatni a rakpart is autómetesítését, a különféle zónákat, például a Hungaria körúttól induló szakaszokat, amelyek adott esetben megbénítanák a szolgáltatásokat és a kereskedelmi forgalmat is. Gyakorlatilag 282 projektet kellene alaposan átbeszélni, s ezeket a kerületi illetve a területi kamaráknál folyamatosan meg is szervezik majd. Aggályosnak találta, hogy a következő 3 évben a hév felújítása, csepeli hév bekötése nem várható, egyedül a déli körvasút kap fejlesztési lehetőséget, ami a vasútforgalomra a teherforgalom megkönnyítése miatt lenne fontos, hogy a kamionoknak ne kelljen bejönniük a belvárosba. Még egy külső körgyűrűt kellene építeni mindezek megvalósítására. Viszont okos vita tárgya lehet a „villamos az Erzsébet-hídon?” témaköre.
A kerületi fejlesztésekről, az okos várossá, okos kerületté alakulás folyamatáról külön-külön beszámolt V. Naszályi Márta, I. kerületi polgármester, Szabó Gyula, II. kerületi alpolgármester, Tóth Sándor, a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft. ügyvezetője valamint Csiga Gergely, XIII. kerületi alpolgármester.
