A XVIII. kerületben már több helyen telepítettek esőkerteket, melyekről a zuglóiak is értesültek a közösségi médián keresztül. Egy bejegyzés hatására hívta meg Cserhalmi Marcell, a Kacsóh Pongrác úti lakótelep lakója az esőkertek szakértőit, Ács Tamás építőmérnököt a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékéről és Nagy Eszter tájrendezőt és kertépítő mérnököt, tanácsadót, hogy tartsanak előadást a témáról a Sárrét Közösségi Térben.
Mindkét szakember a Fővárosi Önkormányzat gondozásában megjelent Szivacsváros című ingyenesen letölthető könyv – https://budapest.hu/api/file/doc/szivacsvaros-2025-02-25.pdf – szerzői között szerepelnek. E kiadvány az esőkertekről is sok információt tartalmaz.
Ács Tamás a csapadékvíz-gazdálkodás szempontjából közelítette meg az esőkertek kérdését. Előadásából kiderült, hogy Budapesten a lehulló esővíz jelentős része a megtisztított szennyvízzel együtt csöveken keresztül kerül a Dunába, pedig a csapadék jelentős részének a talajban kellene maradnia vagy helyben kellene elpárolognia. A város vízzáró burkolatai nem képesek megtartani az értékes esővizet, aminek jelentősége óriási, hisz, beszivárogva a talajba, annak nedvességét növeli, ami a növények fennmaradásához elengedhetetlen. De nagyon fontos az is, hogy a felszínről vagy a növényeken keresztül elpárologjon a víz, mely a levegő hűtésében játszik óriási szerepet. Az utóbbinak nagy mesterei a fák, melyek árnyékoló hatásukkal is segítik a városi klímaszabályozást.
„Hosszú ideig az volt a hivatalos álláspont, hogy a csapadék a városban alapvetően káros, tehát el kell vezetni. Manapság viszont már mindezt máshogyan látjuk. A másik gond itt a városban, hogy a nagy kiterjedésű burkolt felületek nem képesek átereszteni az esővizet. Az elmúlt években főleg a klímaváltozás hatásai miatt is elkezdődött a betontenger lassú felszámolása és a helyébe a zöld felületek kialakítása.” – magyarázta a szakember. „Az esővíz megtartására és felhasználására különféle technológiákat dolgoztak ki, amik lehetővé teszik például az épületbe történő bevezetését és hasznosítását minden olyan célra, mint a vécé öblítésére, felmosásra, mosásra, amihez nincs szükség ivóvíz minőségre.” – Ács Tamás elmondta azt is, hogy az esővíz talajba való beszivárogtatására a nagyobb iparterületek környékén is alkalmaznak szikkasztókat. De olyan technológia is létezik, mely akár a földbe helyezett nagyobb tárolókban képes megőrizni a csapadékot mindaddig, amíg el nem szivárog a talajba.
Nagyon hasznos megoldásnak találja a tetőkertek kialakítását is.
„Ha valaki esőkeretet kíván létrehozni a telkén, akkor lényeges, hogy először is vizsgálja meg, hogy a kertjének talaja milyen vízáteresztő képességgel rendelkezik. Ásson egy kisebb gödröt a terveztt esőkert mélységéig, majd töltse fel vízzel és figyelje meg, milyen gyorsan szívja fel a föld a nedvességet. A másik fontos szempont, hogy a ház alapjának vagy a pince mélységét ismerve, a ház oldalától számítva legalább e távolság másfélszeresét lemérve telepítse a leendő esőkertet, melynek alapfunkciója a vízmegtartás, a víz elszivárogtatása és párologtatása lesz”- zárta előadását Ács Tamás.
Nagy Eszter felvázolta, hogyan lehet kialakítani az esőkerteket, melynek részleteihez bárki hozzáférhet a Szivacsváros című kiadványban. A kiadvány tájékoztatást nyújt a létesítés menetéről és arról is, hogy milyen növényeket érdemes ültetni. Fontos, hogy az esőkertben milyen talajkeveréket alkalmazunk, ez céltól függően különböző lehet.
„A szivacsváros fogalma Kínából ered, arra utal, hogy a városokban tartsunk meg minden vizet a vízkörforgás helyreállítása érdekében. Ennek a leghatékonyabb módja a vízmegtartás, de nem ciszternákban, hanem magában a talajban. A növényeknek is ez a legjobb megoldás. Egyik formája ennek, hogy a járdáról lezúduló csapadékot egy gondosan kialakított esőkertbe vezessük el, ahol érdemes évelő növényeket, cserjéket telepíteni” – magyarázta a szakember, aki hozzátette, hogy a szivacsvárosban természetalapú megoldásokat alkalmaznak, vagyis a természet működését próbálják utánozni a városi környezetben, és mindezt nagy sikerrel teszik.
