Istvánmező villáival ismerkedhettek meg mindazok, akik a kulturális örökség napján részvettek a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely programján. A vezetett sétán megjelentek többek között a Szenes bérvillát, Rákos Manó műteremházát, Rákosi Mátyás zuglói lakhelyét, a Malonyai-villát és az ELTE Cházár András utcai gyakorlóiskoláját keresték fel.
A sétát megelőzően Majkó Zsuzsa, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője az istvánmezői villanegyed kialakulásáról tartott ismetetőt. Mint kifejtette Pest, Buda és Óbuda egyesítésekor a városvezetés azt tervezte, hogy a Városligetet a Kerepesi útig kibővíti, ezért telekcsere útján megszerezte Cséry Lajos ügyvédtől a fejlesztési zónába beékelődött földbirtokát. A ligetbővítés azonban pénzhiányában elmaradt, a mai Puskás Ferenc Stadion helyén működő homokbányát bérbe adták a Pesti Lovagegyletnek, amely 1880-tól 1918-ig működő lóversenypályát épített. A terület többi részét üdülőövezetté nyilvánították és felparcellázták. A telkekre a gazdag vásárlók legfeljebb kétemeletes házat építhettek. Ezek valójában nem nyaralók, hanem hat-nyolc szobás úri lakásokkal rendelkező bérvillák lettek.
A helytörténeti séta a Thököly út 46. alatti szecessziós bérpalota felkeresésével indult, melyet Szenes Mór biztosítóintézeti főfelügyelő építtetett. A házat a Lechner Ödön építési irányvonalát követő ifj. Nagy István tervezte. A homlokzatot a magyar szecesszió vakolatból készített elemeivel díszítette.
A csoport a házszemle után Thököly 56. szám alatti egyemeletes, historizáló–eklektikus épület tekintette meg, amely 1908-tól a Vasas szakszervezet székház volt, majd a Domonkos Rend vásárolta meg. Az épületben működött a Glória filmszínház, amelyet az 1950-es években Sport mozinak neveztek át és a Cházár András utca felől egy modern, már lebontott bejáratot építettek a számára.
A Thököly út–Cházár András utca sarkán magasodó Rózsafűzér Királynéja-templomról a séta vezetője elmondta: a nagy befogadóképességű neogótikus szentélyt Hofhauser Antal tervezte és 1912-1915 között Paulheim Ferenc építette. Majkó Zsuzsa a templomhoz csatlakozó zárda Cházár András utcai falán megmutatta Tóth Ilona végzős orvostanhallgató tiszteletre 2023-ban emelt emléktáblát, aki az 1956-ban itt működő szükségkórházban volt gyakorló orvos és a forradalom utáni megtorlás áldozata lett.
A csoport a Cházár András utcában tovább haladva Rákos Manó épületszobrász bécsi geometrikus szecesszió jegyeit magán viselő egykori egyemeletes műteremvillájához ment. A létesítményt Franz Matouschek bécsi építész tervezte. A Rákos-villa egyik érdekessége az előkertjében álló, titokzatos múltú oroszlánszobor.
A szintén a Cházár András utcában lévő ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumához érve Majkó Zsuzsa kiemelte, az épület eredetileg a Pesti Izraelita Hitközség alapítványi gimnáziumának készült. Terveit Lajta Béla és Hegedüs Ármin közösen készítette. Az építkezés 1913-ban kezdődött, de háború miatt elhúzódott. A létesítményt Lajta halála miatt Hegedűs fejezte be. A vészkorszakban Ocskay László százados az iskolaépületben a hadsereg számára ruhagyűjtő és javító munkaszolgálatos századot hozott létre és ennek leple alatt 2500 felnőttet és gyermeket mentett meg.
A rendezvényen megjelentek felkeresték a Szabó József utcában 1909-ben épült Református Egyház Zsinati Székházát, amely Hajós Alfréd és Villányi János terve alapján létesült, majd Róna József szobrász neobarokk villáját tekintették meg. A Nay Rezső által tervezett ház 1898-ban épült. Az ingatlanon működött Róna József és Haraszti Hirsch József műérc öntödéje, amelyben a Millenniumi emlékmű több szobra is készült. Az anyagi nehézségekkel küzdő Rónáéktól a műhelyt a Vignali testvéreknek vették át, akik a főváros számos ismert szobrát itt öntötték bronzba.
A Róna-villa közelében építette fel Ungár Mór épületszobrász a saját házát 1898-ban. A szecessziós lakhely tervezője Fischer Ferenc volt. Az épület érdekessége, hogy a homlokzatát díszítő kék tulipán színe és anyaga megegyezik a Földtani Intézetet díszítőelemeiével. A műteremházba 1945-ben Révai József, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa költözött és szomszédja lett az Abonyi út–Szabó József utca sarkán álló villát elfoglaló Rákosi Mátyásnak.
A kommunista diktátor által lakott szerényebb megjelenésű házat 1900-ban ifj. Bobula János építész tervei alapján dr. Hoffmann József egyetemi tanár, minisztériumi tanácsos építtette. Hoffmann a villát felesége halála után eladta, majd a második világháború végéig az épület többször gazdát cserélt. Az utolsó tulajdonos Rései Ferenc bőrgyáros volt. A villát már 1945 februárjában kinézték Rákosinak, de a pártvezér csak áprilisában költözött be. A létesítményt 1948-tól erős őrizet alá helyezték, a kert minden sarkában géppisztolyos biztonsági ember állt, a Református Székház tetejére mesterlövészt helyeztek, a villa előtti kandeláberekre fényterelőket szereltek. A villa toronyszobájába állandó kezelővel rádió adó-vevő állomást telepítettek.
Majkó Zsuzsa tájékoztatása szerint Rákosi feleségének a szobrászkodás, a diktátornak pedig fotózás volt a hobbija, a laborfelszerelést Sztálintól kapta ajándékba. A keramikus műhely és a fotólabor az alagsorban volt. A villában Rákosinét Kovács Margit szobrászművész, míg a pártvezetőt Basch Tibor fotóriporter tanította. Rákosiék 1949-ben költöztek Budára, de a villát megtartották. A házat 1951-ben kiürítették, előbb üzemépületként, majd lakóházként hasznosították. Jelenleg a református egyház tulajdonában van.
Az Abonyi utcában a Hoffmamm–Rákosi villa mellett álló házat 1911-ben Kornstein Emilnek építették Bauer Emil és Guttmann Gyula tervei alapján. Az art déco bérházban lakott Körmöczy Zsuzsa minden idők legsikeresebb hazai teniszezője, a mai napig az egyetlen magyar nő, aki Grand Slam-tornát nyert. A ház fölszintjén egy nyolc szobás, teraszos úri lakás volt, 1945 augusztusában ebben megnyitották a Candle light (gyertyafény) klubot a Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol-amerikai missziója tagjai számára. Rákosinak nem tetszett a zajos szomszédság, a párt mindent elkövetett, hogy bezárják a zenés szórakozóhelyet, amelyet kétévi csatározás után sikerült elérni.
A helytörténeti séta vezetője megmutatta még a programon résztvevőknek Baumann Lipót házát is. A 20. század legkiemelkedőbb zsinagógaépítője a létesítményt maga tervezett a családja számára és a házban működtette az építész irodáját. Az érdeklődők megtekinthették még Márkus Jenő szecessziós nyaralóját, amelyet egy évvel a diplomája megszerzése után 1911-ben tervezett Wellisch Andor építész. Főként a ház kerítésén érződik Lajta Béla tervezőre gyakorolt hatása. Márkus Jenő egyébként Budapest főjegyzője volt, majd politikusi pályára lépett és a főváros alpolgármestereként tevékenykedett.
A csoport az Izsó utcában megtekintette Habrill Károly építész 1905-ben emelt historizáló stílusú villáját is, amely 1905-ben Botfai Hűvös László gyógyszerész tulajdonában került. Hűvös László szobrai által vált ismerté, egyebek mellett az ő munkája a Műcsarnok Városligeti tó felőli oldalán álló Szent Kristóf a gyermek Jézussal című alkotás.
A Helytörténeti Műhely szervezte séta az Izsó utcában álló, Lajta Béla tervezte Malonyai-villa megtekintésével ért véget. A polgári jólét szimbólumának is nevezett, az erdélyi építészet stílusjegyeit magánviselő ház 1906–1907-ben épült. Malonyay Dezső író, újságíró, művészettörténész és néprajzkutató a telekvásárlást és az építkezést hitelből fedezte. Miután nem tudta fizetni a törlesztő részleteket 1909-ben eladta az ingatlant. A villa ezután többször is gazdát cserélt, az új tulajdonosok eredeti formáját megváltoztatva átépítették. A Lajta Béla tervezte épület 1992 óta a Budapesti Román Kulturális Intézetnek ad otthont.
