A klímaváltozása hatásaihoz való alkalmazkodásban például a fák, a fasorok nagyon sokat segítenek. Zugló fasorairól, a koros fák előnyeiről és új fasorok kialakításának lehetőségeiről kérdeztük Mészáros Szilviát, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. környezettervezőjét. Cikksorozatunk a zuglói ZIFFA (Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv) tervezési folyamatát mutatja be, és kíván segíteni a lakosságnak, hogy ötletekkel bekapcsolódjon a folyamatba.
ZGL Media: Mire jó egy fasor?
Mészáros Szilvia: Számos előnnyel jár, különösen városi környezetben. A fák megkötik a port és a légszennyező anyagokat, csökkentik a zajt, élőhelyet biztosítanak számos madár, rovar számára, emellett a fasorok látványa javítja a lakók közérzetét és növeli az ingatlanok értékét. A fasorok a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban is segítenek: árnyékot adnak és párologtatásuk révén hűtik a környezetüket, ezáltal mérséklik a városi hősziget-hatást, emellett jelentős vízfelszívó képességüknek köszönhetően a hirtelen lezúduló esők miatti elöntéseket is mérséklik akkor, ha nem vízzáró burkolat van körülöttük és eljut a víz a fák gyökérzetéhez.
Miért érdemes és milyen feltétel mellett lehet fenntartani Zugló idős fasorait?
Az idős fasorok nemcsak esztétikai értéket képviselnek, hanem fontos ökológiai szerepet is betöltenek. Egy idős fa sokkal több szén-dioxidot köt meg, nagyobb árnyékot ad és ellenállóbb az időjárási viszontagságokkal (pl. tartós szárazság, fagy) szemben, mint fiatalabb példányok. Az idős fák egyedi karaktert adnak az utcáknak, és jellemzően a helyi lakosság is kötődik hozzájuk. Az idős fasorok megőrzésének főbb feltételei a rendszeres és szakszerű faápolás, a megfelelő élettér, a talaj-és gyökérvédelem kialakítása, aszályos időszakokban a vízellátás biztosítása, mechanikai védelem az építkezések és a közműmunkálatok során, lakossági szemléletformálás (pl. vandalizmus, ráparkolás elkerülése érdekében).
Zuglóban több idős fasor van. Ezek mennyire veszélyesek, vagy inkább jó adottságúnak tekinthetők?
Zugló sorfái 62%-ban koros fákat tartalmaznak, melyek nagy része (kb. 70%-a) beavatkozással (pl. száraz ágak eltávolítása, sebkezelés, kártevők és fertőzések kezelése) maximális életkort is elérhet. Ez mindenképpen kedvező adottságnak tekinthető, az idős fák ugyanis a nagy lombtömeg miatt kedvezőbb hatással vannak a környezetükre (pl. árnyékolás, párologtatás, élőhely biztosítás a madarak, denevérek számára). Ugyanakkor kitettebbek is a klímaváltozással összefüggésben várható időjárási szélsőségeknek, mint például az egyre gyakoribb viharok, így kiemelt cél a városi faállomány fenntartható kezelése és védelme a balesetveszélyes helyzetek megelőzése érdekében. Ennek részeként folyamatos feladat a fák állapotának monitorozása, az ápolási munkálatok, ütemezett gallyazási és növényvédelmi feladatok elvégzése. A fák állapotának monitorozásához hozzátartozik az idős fasorok szisztematikus szakértői vizsgálata, mely során a fák törzsét és a gyökérzet stabilitását ellenőrzik különböző eszközökkel és módszerekkel (pl. Fakopp vizsgálattal a törzset, DYNAROOT eszközzel és statikus húzóvizsgálattal a gyökérzetet). E folyamat eredményeképpen a szükséges intézkedések meghatározhatók a balesetveszély minimalizálása érdekében, mely szükség esetén a veszélyes egyedek eltávolítását is jelentheti.
Figyelembe véve a klímaváltozás okozta kihívásokat, a fasorok esetén az egységes, vagyis ugyanabból a fajból, fajtából álló vagy a változatos, többfajta fajból, fajtából álló fasor kialakítása célszerű a jövőben?
A klímaváltozás hatásai miatt a változatos fasorok kialakítása célszerűbb a jövőben. Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségei – például aszályok, heves esőzések és erős szelek – gyengítik a fák ellenállóképességét, miközben a turizmus és a globális faiskolai kereskedelem elősegíti új kártevők és kórokozók terjedését. Mivel a hazai fák gyakran nem rendelkeznek természetes védekező mechanizmusokkal ezek ellen, a növekvő kockázatok kezelésére a homogén telepítések elkerülése és a fajgazdagság növelése a legjobb stratégia. A kutatók a 10/20/30 szabályt javasolják, amely szerint egyetlen család nem teheti ki az állomány 30%-át, egyetlen nemzetség 20%-át, és egyetlen faj 10%-át. Így, ha egy adott fafaj nem bírja az aszályt vagy egy új kórokozó megjelenik, a fasor nem fog teljesen kipusztulni, és a lombkorona szerkezete is fennmarad. Bár az kétségtelen, hogy az egységes fasorok esztétikailag egységesebb látványt nyújtanak, a fenntarthatósági és ökológiai szempontok miatt a változatos fasorok hosszú távon előnyösebbek a városi és elővárosi környezetben.
Zugló mely részein lehetne újabb fasorokat kialakítani? Milyen fák lehetnek alkalmasak a kerületben új fasor kialakítására?
Zuglóban új fasor kialakítása elsősorban azokban az utcákban, zöldsávokban célszerű, ahol jelenleg nincsenek vagy hiányosak a fasorok és van elegendő hely, vagy a helybiztosítás megoldható (pl. forgalomtechnikai változtatások, burkolat feltörése vagy akár parkolósáv felszámolása árán), figyelembevéve a meglévő közművezetékek nyomvonalait. Ilyen helyszínek lehetnek például: a Rákos-patak mente, az Egressy út, Fogarasi út, Thököly út, Nagy Lajos király útja, Hungária körút, Kerepesi út, Vezér utca, Németpróna utca egyes szakaszai.
Kiemelten fontos, hogy várostűrő, hosszú lombtartású, a szélsőséges klimatikus viszonyokhoz a lehetőség szerint legjobban alkalmazkodó, a hőmérséklet ingadozással szembeni extrém magas toleranciájú, alacsony a csapadékigényű, hosszú élettartamú, betegségekkel szemben ellenálló és lehetőség szerint minél nagyobb lombkoronájú fajok, fajták kerüljenek a jövőben telepítésre. Ezeket a fajokat, fajtákat a szakirodalom klímafának nevezi. Emellett természetesen kerülni kell az ökológiai veszélyeket rejtő inváziós fajokat.
Milyen feltételei vannak egy új fasor kialakításának? Mennyi munkával jár ez?
Alapfeltételként megfelelő helyszínre, talajelőkészítésre, és a megfelelő fafajok, fajták kiválasztására van szükség. Az új fasorok telepítése esetén nem a mennyiségi, hanem sokkal inkább a minőségi szemléletre kell törekedni: az innovatív fatelepítési módszerek (pl. Stockholm Faültetési Rendszer, geocellás faültetés) alkalmazásával a fák megmaradási aránya és élettartamának növekedése várható. Fontos a hosszú távú fenntarthatóság, vagyis például a fiatal fák öntözése (az első 3-5 évben intenzívebben), szakszerű gondozás és az esetleges károsítókkal szembeni védelem biztosítása. Városi környezetben különösen figyelembe kell venni az infrastruktúrát, például a közműhálózatot és a közlekedési szempontokat. A munkafolyamat a fatelepítés technológiájától és az egyéb szükséges beavatkozásoktól (pl. közmű kiváltása, átépítése, burkolat bontása) függően akár több hónapot is igénybe vehet, ami adott esetben elkerülhetetlenné teszi a helyi forgalom korlátozását.
Van-e arra lehetőség, hogy egy összefüggő fasor kialakításával Zuglót végig lehessen sétálni, biciklizni?
Az új fasorok kialakításánál érdemes törekedni arra, hogy minél inkább összefüggő, összekapcsolt zöldinfrastruktúra hálózat alakulhasson ki. Ennek érdekében a meglévő fasorok kiegészítése és hozzájuk kapcsolódóan új fasorok kialakítása célszerű. Ennek városi környezetben a helyhiány és a közművek jelentős korlátot szabhatnak, azonban a fasorok – és emellett a gyalogos-és kerékpárutak – hálózatának átgondolt bővítésével hosszútávú célként megfogalmazható, hogy Zugló utcáin árnyas fasorok alatt lehessen sétálni és kerékpározni.
Cikksorozatunkkal segítünk megérteni a zuglói ZIFFA lényegét, és ösztönözzük a zuglóiakat, hogy az április 8-i lakossági fórumra minél több ötlettel érkezzenek, melyeket megoszthatnak egymással és az önkormányzat képviselőivel és amelyek a ZIFFA-ba is bekerülhetnek.
