Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere a minikonferencián úgy köszöntötte a budapestieket, mint Rákosrendező új telektulajdonosait. A további előadókkal, Vitézy Dáviddal, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjével, Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével és Tosics Ivánnal, a Budapest Kör elnökével felvázolták a fejlesztés következő lépéseit, illetve példákat hoztak fel a már megvalósult hasonló hazai és külföldi beruházásokra.
A minikonferencia annak kapcsán jött létre, hogy a kormány a napokban kijelentette, Budapest Főváros élhet elővásárlási jogával a Rákosrendező, eddig mini-Dubaj projektként elhíresült 85 hektáros területén azzal a feltétellel, hogy teljesíti az arab befektető szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Mind Karácsony Gergely, mind Vitézy Dávid kijelentette, hogy a Parkváros csak a kormány és a főváros együttműködésével valósulhat meg.
A terület rendezése elsődleges, mely magában foglalja a talaj megtisztítását, a vasúti infrastruktúra évtizedek óta húzódó átszervezését, feklújítását, e két feladat a legjobb esetben hat évet vehet igénybe.
Mindketten példának hozták fel a bécsi Nordwestbanhof barnaövezetének most is zajló beépítését, melynek során Bécs vezetése együttműködve a kormányukkal magánbefektetőket bevonva valósítják meg a szigorúan a város és a lakosság érdekeit előtérben tartó terveket. A folyamat 2006-ban indult a terület megtisztításával, rendezésével, és a teljes projekt befejezését 2035-re tervezik.
Rákosrendező 85 hektárjának az állam által a szerződésben vállalt rendezésére, megtisztítására a tervek szerint hat évet szánnak, a szakaszos építkezés alapján az első lakások a munkák megkezdésétől számított nyolc évre lennének beköltözhetőek, a teljes projekt pedig nagyjából 25 év múlva valósulhat meg a főváros birtokon belül kerülésétől számítva.
Vitézy Dávid konkrét terveket mutatott be, melyeket a vezetése alatt működő Budapesti Fejlesztési Központban (BFK) készítettek. Itt kitért arra, hogy korábban mérték a terület talajának szennyezettségét, mely főleg kőolajat tartalmazott. Kiemelte az új városrész központjának közlekedési megoldásait, figyelembe véve a kompakt, vagyis a 15 perces város koncepcióját. Ennek keretében utalt többek között az M1-es metró az új városrész központjáig történő kivezetésére, járműparkjának cseréjére, továbbá megépítenék a Szegedi úti felüljárót villamossínekkel, mely a XIII. kerületet és Zuglót kötné majd össze.
A következő lépést Karácsony Gergely a kormánnyal való megállapodásban látja a vállalások teljesítésére vonatkozóan. Majd a kormány szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítése következik, eközben a budapestiek bevonásával a részletes mestertervet el kell készíteni. A terület megtisztítása és a kormányzati beruházások megvalósítása után elindulhat a Parkváros felépítése.
A beruházás során kiemelt figyelmet fordítanak a területen lévő vasúti emlékekre, a védett épületek megújítására, mint a vasúti épületekre, a víztoronyra, valamint a Vasúttörténeti Park fejlesztésére és integrálására az új városnegyedbe.
A Parkvárosban 25 hektáros városi közparkot terveznek kialakítani, a területen átfolyó Rákos-patak revitalizációját és egy a patak által táplált tó alakítanának ki a közel tizenötezer lakás, az egészségügyi, kulturális, sport intézmények, kereskedelmi központok mellett. A legmagasabb épület nem lesz magasabb 90 méternél.
Tosics Iván előadásában a külföldi barnamezős beruházások pozitív és negatív példáit vonultatta fel. Erő Zoltán pedig főleg budapesti példákat és terveket mutatott be felvázolva a fejlesztések alapvető szempontjait is.
Az konferencián Várnai László Zugló alpolgármestere is megjelent.
