Az önkormányzat dolgozói kék szívvel a kezükben emlékeztek meg az autizmus spektrumzavarral élő emberekről Kinisch Andrea, társadalmi ügyekért felelős alpolgármester kezdeményezésére az Autizmus Világnapján az önkormányzat épülete előtt.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy egymást elfogadjuk, és hogy felhívjuk az emberek figyelmét, érzékenyítsük őket az autizmus spektrumzavarral élő embertársaik elfogadására” – nyilatkozta lapunknak az alpolgármester, aki egyáltalán nem számított arra, hogy az önkormányzat dolgozói ilyen nagy számban részt vesznek majd az eseményen. Az alpolgármester úgy látja, hogy a mai esemény azt mutatta, az önkormányzat dolgozóinak láthatóan fontos az elfogadás, és a közösség figyelmének a felhívása.
„Az autizmussal élő emberekről, gyermekekről azt gondolom, hogy különlegesek. Ha valaki eltérő fejlődésű, véleményem szerint nem rosszabb vagy gyengébb, a társadalmat ők teszik színessé. Én magam is foglalkoztam autizmussal élő gyermekekkel az óvoda és az iskola közötti átmeneti időszakukban, és csodálatos lelkeknek láttam őket, nagyon sok mindenre képesek. Szerintem a művészvilágban is egyre több ember van, akik vállalják, hogy ők is az autizmus spektrumán helyezkednek el. Úgy gondolom, általuk lesz szebb a világ. Az elfogadás nemcsak az autizmussal élő gyermekek és felnőttek felé fontos, hanem vonatkozik az összes eltérő fejlődésű gyermekre, felnőttre is” – fogalmazott Kinisch Andrea.
Az autizmussal kapcsolatban korábban már több eseményt, tavaly például egy autizmus-sétát is szervezett az önkormányzat. Hasonló eseményekkel, amelyek középpontjában kifejezetten az autizmus lesz, az elkövetkező években is készülünek. Az idei Esélyegyenlőségi napon, május 5-én is kiemelt szerepet kap az autizmus, és természetesen az összes eltérő fejlődéssel élő ember helyzete is – zárta a beszélgetést az alpolgármester.
Rózsa András polgármester is fontosnak tartotta, hogy részt vegyen ezen az eseményen. Az autizmussal élő emberek helyzetére lehet így felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy többet foglalkozzunk azzal: mindannyian mások vagyunk. „Van egy kiváló video, Kulka János tartott egy beszélgetést. Annak idején, amikor az Esőember című színházi darab főszerepére készült, elment egy iskolába, ahol autizmus spektrumzavarral élő diákok tanultak. Megtudta tőlük, hogy mindenkinél van egy kártya, melyre rá van írva, hogy mi az, ami az adott gyermeket bosszantja, mi az, amit ő szeret, illetve nem szeret, vagyis egyfajta használati utasítást fogalmazott meg az adott gyermekhez. Ez Kulkának annyira tetszett, hogy felmerült benne a kérdés: nekünk miért nincs ilyen. Miért nem lehet azt mondani, hogy én ezt és ezt szeretem, így működöm. Vagyis ma erre is érdemes felhívni a figyelmet, hogy foglalkozzunk azzal, mi magunk hogyan működünk, és mások hogyan működnek. Ha ezt egy kicsit tudatosítjuk, akkor szerintem sokkal békésebb, nyugodtabb közegben tudnánk élni, dolgozni, működni” – zárta gondolatait a polgármester.
