A kínai újév, idén a kígyó éve ünnepén a magyar matyó és a kínai suzhoui hímzést csodálhatták meg és próbálhatták ki a Budapesti Kínai Kulturális Központba látogatók, akik más területen is megtapasztalhatták a kínai kultúra szépségét a Henan tartományból érkezett kulturális küldöttség jóvoltából.
„Hivatalosan január 29-én kezdődik a kínai újév” – tájékoztatta lapunkat Szakál Dávid, a kulturális központ munkatársa. „A kínaiak körében ez a legfontosabb ünnep, ami egyes elemeiben leginkább a mi karácsonyunkhoz hasonlítható. Ilyenkor a családok összegyűlnek, jót esznek, isznak és úgynevezett piros borítékokat ajándékoznak egymásnak, amiben általában pénz van a gyerekeknek. Hagyományos ételek kerülnek az asztalra, egyike ezeknek a kínai töltött batyu, melyet ma el is készíthetnek a jelentkezők.”
Az egynapos eseményre Kína Henan tartományának Kaifeng városából érkezett küldöttség tagjai mutatták be a látogatóknak nemzeti örökségük gyöngyszemeit, mint például a tartományhoz köthető Yu operát. Az érdeklődők kipróbálhatták a több százéves hagyománnyal rendelkező cukorfújást, melynek során a felhevített cukorszirupól különféle formákat fújnak. Készíthettek hagyományos kínai fametszet-nyomatot, elmerülhettek a finom ecsetkezelési technikát igénylő pillangófestésbe, de készíthettek lampiont vagy papírsárkányt is.
A Stefánia úti épület három szintjén zajló interaktív eseményeken még egy játéksarkot is kialakítottak egy népszerű mobiljáték, a League of Legends kipróbálásához a meghívott profi játékosok társaságában.
A magyar és a kínai kultúra találkozását legjobban a Hímzés határok nélkül című program szemléltette, melynek keretében a suzhoui hímzést és matyó hímzést próbálhatták ki a látogatók.
Hang Yanru, a suzhoui hímzés örököse lapunknak elmondta, hogy a két nép hímzései alapvetően eltérnek egymástól, de mindkét hagyomány a szépséget és érdekes motívumokat kívánja megörökíteni.
„A tradicionális kínai hímzéseken fantasztikus lények, állatok, virágok, madarak jelennek meg, ezek a kínai kultúra tipikus motívumai, melyek például ruhákat, bútorokat, és egyéb más felületeket is díszítenek.”
Fülöp Judit hímző, a tardi hímző manufaktúra munkatársa mesélt lapunknak a 2012 óta a kulturális világörökség részét képező matyóhímzésről, melynek mintái és a hímzés technikája női ágon öröklődik a településen.
„A suzhoui hímzéssel csak annyi hasonlóságot látunk, hogy az is kézműves munka. A matyóhímzés fő eleme a rózsa többféle kisebb virággal, levéllel kiegészítve. Ők jellemzően állatmotívumokat hímeznek. A technikánk is eltér: ők szálvezetéses technikával dolgoznak, selyemfonalat használva, mi lapos- és szálöltéssel hímzünk, és pamutfonalat használunk.”
Fülöp Judittól még azt is megtudtuk, hogy háromféle matyóhímzés létezik, a mezőkövesdi, a szentistváni és a tardi. Tardon a mai napig működik egy 45 főt foglalkoztató manufaktúra, ahol a hagyományőrzésen kívül modern formában is megjelenik a matyóhímzés.
Egy közös alkotás emlékeztet majd a két kultúra találkozására. A kínai újév programjainak idején a suzhoui hímzést szemléltető pulton már egy félkész alkotás feküdt, melynek egyik fele egy aranyszínű selyemfonalból készült kígyót ábrázolt, a másik felét pedig a tardi matyómotívumok díszítik majd. A hímzés hamarosan a Stefánia úti Kínai Kulturális Központ épületében lesz kiállítva.
A Budapest Kínai Kulturális Központ további eseményeiről a szervezet Facebook-oldalán olvashatnak.
