A bölcsődei főzőkonyhákat érintő alapanyag-beszerzési problémákról és lehetőségekről egyeztettek szakemberek egy workshopon, amelynek eredményeként olyan tanulmány jöhet létre, amely megkönnyítheti a beszerzési folyamatot és fenntarthatóbbá teszi a tevékenységet.
Tizenkét zuglói bölcsőde főzőkonyháiban 1000 bölcsisnek, 400 ovisnak, 200 felnőttnek készítenek nap mint nap ételeket, vázolta fel a helyzetet Rózsa András polgármester a workshopot megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy minden önkormányzat fontos feladata a közétkeztetés és a jó minőségű ételek biztosítása.
Szabó Gábor, az önkormányzat Környezetvédelmi és Klíma Bizottságának elnöke megnyitó beszédében úgy értékelte a közétkeztetést, mint egy lehetőséget, amely egy nagyobb közösségnek nyújthat egyfajta szemléletváltást, mely érinti a környezetvédelmet is. Nemcsak a fenntartható anyagok beszerzése fontos, hanem a minél kevesebb ételmaradék is – fogalmazott az elnök. „Több iskolába bevezettük a szabadszedéses tálalást, ez lehetővé teszi, hogy kevesebb étel kerüljön a szemétbe. Ez azzal kecsegtet bennünket, hogy költséghatékonyabban tudjuk biztosítani a közétkeztetést”- zárta gondolatait Szabó Gábor.
Csikai Mária, az önkormányzat pályázati osztályának senior projekt-menedzsere moderálta a kerekasztal-beszélgetést, melyen Hernádi Iván Lászlóné, a Zuglói Polgármesteri Hivatal Intézményfelügyeleti Osztályának vezetője, Simonné Kőszegi Mónika, a Zuglói Egyesített Bölcsőde (ZEB) kerületi dietetikusa, Tálas András a ZEB élelmezésvezető-dietetikusa, Kosztin Zita és Moha Mária a ZEB élelmezésvezetői, valamint Marton Gabriella, dieteteikus, Zuglóban a közbeszerzéseket külső szakértőként felügyelő szakember vett részt.
A nyersanyagbeszerzés folyamatát vizsgálva a Közbeszerzési Törvény (KBT) korlátozó szabályaira hívták fel a figyelmet, tapasztalataik szerint a törvény inkább piaci alapú beszerzéséket részesít előnyben az élelmiszer minőségével szemben.
Kiemelték többek között, hogy nehéz megoldani a törvény megkötései miatt a rövid élelmiszerláncok kiépítését, vagyis, hogy 50 km-es körzetből érkezzenek az alapanyagok. Gondot jelent, hogy a beszállítók nem teljesítik a kért szállítási időt, mivel az alapanyagok több száz kilométerről, az ország déli részéből is érkezhetnek. Az intézmények általában 6-10 óra között fogadnák a napi menühöz szükséges nyersanyagokat, de ha csúszás van, akkor változtatni kell a menün. A hús és hústermékek minőségére is panaszkodtak a bölcsődében dolgozó szakemberek.
„A mostani projektnek az is az egyik célja, hogy lehetőleg kialakítsunk egy olyan folyamatot, melyben az önkormányzat, mint beszerző a kistermelőket bevonja az ellátási rendszerbe, vagyis folyamatosan ellátja őket rendeléssel. Egy kistermelőnek nagy előnyt jelenthet, ha egy párszáz fős bölcsibe rendszeresen szállíthat alapanyagokat. Így megpróbálnánk a rövid ellátási láncokat kiépíteni, lehetőleg a közelben termelő gazdákkal, akik zöld rendszámú kocsival oldhatnák meg a szállítást. Minden szereplőnek az lenne az érdeke, hogy a legközelebbről érkezzenek a kerület főzőkonyháiba a nyersanyagokat.” – magyarázta Csikai Mária.
A workshopot Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata és a Tudatos Vásárlók Egyesülete a Budapest Főváros Önkormányzata rendezte a Fővárosi Élelmezésügyi Kerekasztal keretében. Az Európai Unió DEAR programban támogatott „Turn the Tables” elnevezésű projekt során a helyi önkormányzatok és a különböző civil szervezetek együttműködésével a programban résztvevők célja, hogy hozzáférhetőbbé tegyék a fenntartható élelmiszereket és hogy felhívják az étkezési kínálattal rendelkező intézmények figyelmét a fenntartható élelmezést elősegítő lehetőségekre, valamint az élelmiszer-hulladék csökkentésére.
