A Rákos-patak 9000 négyeztméterének természet- és emberközeli megújításán gondolkodtak és dolgoztak ki megvalósítható terveket a téma iránt érdeklődő egyetemi hallgatók két napon keresztül az önkormányzat házasságkötő-termében. A szakmai zsűri a természetes élőhelyek védelmét, a zöld terület visszaállítását, a szabadidős programok helyszíneit, formáit értékelte a GiLE Alapítvány és Zugló Önkormányzata szervezésében létrejött Climathon nevű ötletversenyen.
Ujvári Attila, a GiLE Alapítvány kuratóriumi tagja lapunknak elmondta, hogy a Climathon egy olyan esemény, ahol főleg egyetemisták vagy PhD képzésen részt vevő külföldi hallgatók szponzor által felvetett tematikában kisebb csoportokban közösen gondolkodva keresnek megoldásokat.
Most Zugló Önkormányzata adta a Rákos-patak revitalizációjának témáját. Két megközelítésünk van, az egyik egy olyan zöldövezet kialakítása, mely a természethez közelebb viszi az embereket, és lehetővé teszi a rekreációt, vagyis a pihenést, a sportolást. A másik, megközelítés pedig a 15 perces város fogalmához közelebb vinni az embereket megfelelő kommunikáción keresztül, mely a városon belüli közösségi közlekedésre helyezi a hangsúlyt – magyarázta a kuratórium tagja.
„Nagyon örülök annak, hogy van egy ilyen lehetőségünk együtt dolgozni az önkormányzattal, mert ez egyrészt lehetővé teszi, hogy praktikus tudást és tapasztalatot szerezzenek azok a fiatalok, akiket a mi alapítványunk támogat, másrészt egy olyan szervezettel tudunk együttműködni, ahol ezek az ötletek meg is tudnak valósulni.”
A Rákos-patak érintett területe a Csömöri úttól az M3-asig tartó szakaszát foglalja magába az Ilosvai Selymes térrel együtt.
A kétnapos eseményen a nagyrészt külföldi hallgatók mellett versenybe szállt a zuglói Eu2K (Európa 2000 Gimnázium) csapata, Papp Dániel, Papp Dávid, Papp Olivér és Kádas Márk részvételével. A gimnázium csapata kifejezetten a Rákos-patak zöldítése témában gondolkodott. Elkészítettek egy kérdőívet, amit kiküldtek zuglói csoportoknak, bedobtak postaládákba. A kérdések arra vonatkoztak, hogy a lakóknak milyen fejlesztések lennének fontosak a környezettel, a Rákos-patakkal kapcsolatban.
A csapat terveinek középpontjában a sportolási lehetőségek kialakítása áll, valamint a Rákos-patak medre lebetonozott részeinek megszüntetése. Úgy gondolják, hogy a már meglévő 400 m-es revitalizált szakaszhoz hasonlóan lehetne folytatni a meder mélyítését, a betonágy megszűntetését. A mostani fejlesztésnek az eredménye látható, hiszen a patak partján megjelentek a virágok, a növények, és a kacsák is jól érzik magunkat, fogalmaztak a csapat tagjai. A közösségi tér témában pedig egy százméteres futópályát, kutyafuttatót terveznek a területre, esetleg a patak vizét felhasználva egy interaktív játszótér kialakításában is gondolkodtak.
Programjuk második helyezést ért el az ötletversenyen.
A tervezési folyamat első részeként Craig V. Johnson, a GiLE Alapítvány társalapítója mentorok bevonásával moderálta az eseményt, melynek során első lépésben csoportokat alakította a résztvevők és így indult el a közös gondolkodás a Rákos-patak megújításáról, melynek célja, hogy a már működő rendszereken túl , mintegy a „dobozból kitekintve” találjanak érdekes, hasznos, innovatív megoldásokat.
„Ez az esemény valóban sorsfordító volt, mert valódi helyzetet kellett megoldaniuk a résztvevőknek, akik a legkülönbözőbb képzésben vesznek részt, eltérő háttérrel. Az egész esemény azért volt fontos, mert itt egy cél érdekében képesek voltak együtt gondolkodni a résztvevők, és megoldást találtak a Rákos-patak revitalizációjának kérdésre. Az egésznek az a szépsége, hogy olyan emberek jönnek itt össze, akik más körülmények között nem biztos, hogy együtt dolgoznának, és ez itt most megtörtént. Én nagyon elégedett vagyok az eseménnyel, azt látom, hogy a résztvevők új technikákat tanulhattak, fejlődhettek, és képesek voltak praktikus megoldásokon gondolkodni. A zsűri értékelte az ötleteket és ezeket tovább gondolják majd a zuglóiak, az önkormányzat munkatársai, szakértői. Ez egy jó példa, jó együttműködési lehetőség volt a jövőre nézve is.”
Csikai Mária, Zugló Önkormányzatának projekt menedzsere adott válaszokat a patakot érintő kérdésekre és vállalta a házigazda szerepét.
Örülünk, hogy belevágtak a fiatalok a tervezésbe, és hogy a csapat gondolkodott együtt a tervezésben. Nagyon érdekes dolgok születtek, ami miatt nagyon tetszik az első helyezést elért csapat ötlete, ami egy kulturális ötletet dolgozott fel, mely a különböző generációk összekapcsolásáról szólt a patak parton kialakítandó környezetben. Az én egy „zöld” gondolkodású ember vagyok, és nagyon tetszett, ahogy a 4U csapat a kulturális oldalról közelítette meg ezt a témát – nyilatkozta lapunknak a projekt menedzser.
A Climathon ötletverseny zsűrijének tagjai Csordás Tamara, Mészáros Dóra, Szabó Gábor, Zugló Önkormányzata Klíma- és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, valamint Bálint Attila, az Ikea Magyaroszág fenntarthatósági felelőse voltak.
Szabó Gábor elnök lapunknak elmondta, hogy nagyon kíváncsi volt, milyen ötletei vannak a fiataloknak. „Az én kedvenceim inkább a gyakorlatiasabb ötletek voltak.A legjobb az az ötlet tetszett, mely egy lankás, kiülős zöld felületet vázolt fel a patakparton. Úgy próbáltak közösségi teret létre hozni, hogy nem építettek be semmiféle kereskedelmi vagy ipari funkciót, nem terveztek kávézót vagy bicikliszerelő műhelyt, hanem pusztán a természet közelségét próbálták meg arra használni, hogy emberek csak ott pihenhessenek. Ez önmagában egy ötlet volt szépen kifejtve. A második helyezett Eu2K csapat pedig nem egy ötlettel állt elő, hanem egy jól szervezett rendszerben 8-9 megoldást illesztettek be, melyek önmagukban is megállták volna a helyüket. De ebben a jól szervezett rendszerben sokkal jobban működnek együtt, és sokkal jobb lesz a társadalmi hatása.”
Bálint Attila lapunknak elmondta, hogy örömmel vállalta az önkormányzat felkérését, hogy az eseményen zsűrizzen. „Bizonyos környezetvédelmi témákról cégünk keretében is szeretjük gondolkodásra, együtt tervezésre késztetni a diákokat. Úgy gondoltam, fontos, hogy itt legyek ezen az eseményen, hiszen személyemben tudom reprezentálni cégünket, mivel a fenntarthatósági törekvéseinkért felelek. Azt is fontosnak tartom, hogy egy helyi témát dolgozott fel ez az esemény. Nekem nagyon tetszett, hogy a résztvevő fiatalok kimentek a helyszínre akár többször is, hogy a terepen is megnézzék, mik a lehetőségek, beszélgettek az emberekkel, mindez inspirálta őket, mindezt tükrözték a prezentációk is.”
Végül a győztesek a 4Us négy fiatal nőből álló csapat tagjai elmondták, hogy az ő tervük arra vonatkozott, hogy összekössék az embereket egymással, a mozgásukban korlátozottaknak is lehetővé tenné, hogy használni tudják a környeztet. De emellett a különböző generációk is összekapcsolódhatnának, az idősebb emberek átadhatnák a tudásukat mondjuk a tinédzsereknek. A tinédzser kor amúgy is nehézségekkel jár, és egy ilyen közeg, a közös tevékenység ennek a leküzdésében is segíthet. Így a tudás is átörökíthető egyik generációról a másikra. De nagyon sok ember érzi magát egyedül, nemcsak az idősek, hanem a fiatalabb korosztály is, sőt, a tinédzserek is. Sokszor ez a korosztály csak kiül a parkban, de közösen lehetne hasznos tevékenységeket, beszélgetéseket is folytatni. Például, ha van a területen egy nagy sakktábla, akkor többen is tudnak együtt játszani.
A közönségdíjat a Zuglove project kapta meg.
GiLE Alapítványról:
A GiLE Foundation (Alapítvány) 2019-ben budapesti Tudományos Világfórumon jött létre. Küldetésük a fiatalok sikeres és tartalmas életre való törekvéseinek támogatása.
Különféle kihívásokat szerveznek, ennek egyike az idén májusban megszervezett Ideathon és a már 2023-ban indított Climathon Budapest. A Climathonok olyan ötletversenyek, amelyek az éghajlatváltozásra és a fenntarthatóságra összpontosítanak. Ez egy sprint szerű verseny, amely két napon keresztül zajlik, kiegészítve egy megelőző esemény lehetőségével, amely segít a felkészülésben. Célközönségük a különböző társadalmi háttérrel rendelkező és szakterületekről érkező 18-35 év közötti felnőttek.
Megteremtik a tanulás, az együttműködés és a kritikus gondolkodás feltételeit, mivel a résztvevők 3-4 fős csoportokban dolgoznak, annak érdekében, hogy gyakorlati megoldásokat találjanak életszerű problémákra.
