Zuglói, Éva, Sport – három zuglói mozi, amire mindannyian emlékezünk. Ám a mozi fénykorában, Zuglóban ennél sokkal gazdagabb volt a filmszínházak palettája.
A hőskor
A Lumière fivérek, a kinematográf feltalálói az első nyilvános mozgóképvetítést 1895 decemberében tartották Párizsban. Az új találmány meglepően gyorsan, már 1896 kora nyarán megérkezett Budapestre. Az első mozi, az Ikonográf az Andrássy út 41. szám alatt nyílt meg, de mivel nem hozta a tulajoknak, a Sziklai fivéreknek a várt anyagi sikert, néhány hónap múlva bezárt.
Nem így Décsi Gyula vállalkozása a Projektograph, amely a városligeti mulatónegyed, Ősbudavára területén nyitott 1898-ban. A bódémozi jól jövedelmezett, Décsi később a mai Művész mozi elődjét, a Teréz körúti Mozgókép Otthont is üzemeltette.
A mozi hőskorában a vetítések még nem állandó mozi-épületekben, hanem ideiglenes bódékban, forgalmas tereken felállított sátrakban és kávéházakban folytak. Az első kávéházi vetítéseknek is van zuglói vonatkozásuk: a helyszín, a Rákóczi út Szövetség utca sarkán lévő Velence kávéház annak az Ungerleider családnak a tulajdonában volt, akik a Vurstliban is üzemeltettek kávéházat. A családfő – Ungerleider Mór – később filmforgalmazási vállalatot alapított.
Az első állandó mozi
A 20. század elején a mozisokat még a mutatványosok közé sorolták, így nem meglepő, hogy a főváros első állandó mozija is a Városligetben, a Vurstliban nyitott meg 1902-ben. Az özvegy Fényes Mártonné tulajdonában lévő mozi egy épületben működött a híres viaszbáb kiállítással, a Plasztikonnal, és a Bonctani Múzeummal. Fényesné haláláig üzemeltette filmszínházát, a Fortuna végül 1950-ben, a Vurstli államosításakor szűnt meg.
Alig egy évvel Fényesné vállalkozása után a szomszédban, a mai Állatkerti körúton Fisch Ferencné kezdte meg Royal Vio névre keresztelt filmszínháza üzemeltetését. Fischéknek eredetileg Varieté színházuk volt, ezt alakították át elegáns mozgóképszínházzá, amely szintén az államosításig működött. Az 1910-es években a Feszty körkép bemutatására alapított vállalat is üzemeltetett egy Körkép névre hallgató mozit a Vurstliban álló rotundában. Később ebbe a helyiségbe a Jókai Színkör költözött.
Kisebb-nagyobb moziüzemek a két világháború között Zuglóban
Az 1910-es évekre a mozi hatalmas üzletággá nőtte ki magát, Budapesten több mint 100, nagyon eltérő méretű és színvonalú filmszínház várta a vendégeket. Zuglóban a Bosnyák utca és a Hajtsár út (Nagy Lajos király útja) sarkán 1913-ban épült fel Kaufmann Jakab számára egy földszintes épület, amelyben még ugyanabban az évben megnyitotta Hungária névre keresztelt moziját. 1929-ben már nem tartottak filmvetítéseket, a Zuglói Színház játszott az épületben, amelyet végül 1933-ban bontottak le.
1911-ben nyitott a Kerepesi út 44. szám alatt Rainer György Plútó néven futó mozija. A szerény, hosszúkás alaprajzú csőmozi a mai benzinkút, illetve Burger King helyén állt, és túlélte mindkét világháborút. Azt nem tudjuk, mi volt az illetékesek gondja a Plútó névvel, de a mozit 1951-ben Vasvárivá keresztelték át, és főleg a környékbeliek, illetve a Pillangó utcai munkásszálló lakói körében volt népszerű. 1965-ben felújításra hivatkozva bezárták, de sosem nyitott ki többé. 1969-ben az épületet lebontották.
Rákosfalva társasági életének központjában, a HÉV-megálló és a Zöldike vendéglő mellett a Kerepesi úton működött az Árpád mozgó, amely 1959-től Rátkay néven játszott. A 277 férőhelyes filmszínház a Füredi utcai lakótelep építésének esett áldozatul az 1960-as évek végén.
A moziengedélyek revíziója
1920-ban a regnáló kormány a 8454/1920. M.E. számú rendelettel a filmszínházak engedélyeztetését a helyi hatóságoktól a belügyminiszterhez rendelte. Sok kisvállalkozótól visszavonták a mozi-üzemeltetési engedélyt és ezeket civil szervezeteknek, egyházi közösségeknek adták át. Érdekesség, hogy a korábban említett városligeti Royal Vio mozi üzemeltetését a Tormay Cecil nevével fémjelzett Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége kapta meg.
A rendelet értelmében jutott mozi-engedélyhez több egyházi és karitatív szervezet. A Hermina út 7, a mai szakrendelő épülete 1912-re készült el, eredetileg a Vakokat Gyámolító Egylet Foglalkoztató Intézete és Internátusa volt. 1921-ben az Egylet itt rendezte be a kifejezetten elegánsnak számító, Homéroszról elnevezett filmszínházát. Nyáron az udvarban kertmozit is üzemeltettek, a filmvetítések előtt a vak művészek zenekara muzsikált a közönségnek. 1931-ben az Universal cég hangosfilmlejátszó berendezésének magyarországi bemutatóját is a Homérosz mozgóban tartották. A mozi 1950-ig működött.
A közelmúlt zuglói filmszínházai
Az Angol utca 44. szám alatti telket 1926-ban vásárolta meg a Zuglói Páduai Szent Antal Római Katolikus Egyházközösség Horváth Lukácstól. A háromemeletes bérház, melyben helyet kapott az egyházközösség Szent Antal kultúrháza is 1929-ben épült fel Zombory József tervei alapján. Az épületben egy 530 fő befogadására alkalmas díszes színháztermet is kialakítottak, rövid ideig itt működött a Zuglói Színház. 1930-tól előbb Kultúr, majd Zuglói néven mozi költözött a volt színházterembe, amely 1995-ig működött.
A Thököly út Cházár András utca sarkán álló épület eredetileg a Vas- és fémmunkások munkásotthona volt. 1928-ban a Szent Domonkos rendi egyházközség vásárolta meg az ingatlant, amelyben 1929-ben megnyitották az 520 főt befogadó Glória névre keresztelt mozijukat, amely 1952-től Sport néven játszott. Zugló egyetlen premier mozija volt, azaz a megjelenő új filmeket már az első héten meg lehetett tekinteni a Sportban. 1990-es évek második felében szűnt meg.
Alsórákos kicsi, szerény utánjátszó mozija az 1930-as évektől működött előbb Stand, majd 1942-től Éva néven. Az Erzsébet királyné útja 36. szám alatti moziban vasárnapokon délelőtti matinét is adtak a gyerekeknek. Amikor 1964-ben felújítás miatt bezárták, a környéken lakók körében akkora volt a felháborodás, hogy a vetítéseket ideiglenesen az Alumíniumárugyár kultúrtermébe kellett költöztetni. 1995-ben végleg bezárt.
