Összetartozásunk legfontosabb pontja, hogy milyen közös jövőt teremünk magunknak. Hidakat kell építenünk, nem pedig árkokat ásnunk – mondta Rózsa András polgármester a Nemzeti Összetartozás Napján, amelyen a kerület vezetői koszorúzással emlékeztek meg az I. Világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának 105. évfordulójáról.
A Trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, népessége több mint 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Július 4-e 2010 óta a Nemzeti Összetartozás Napja.
Az önkormányzat a Rákosfalvai Szent István Király Plébánia előtt emlékezett és koszorúzta meg a világháborúban elesett rákosfalvai hősök emlékére állíttatott szobrot.
Rózsa András polgármester ünnepi beszédében hangsúlyozta, mi magyarok egy nemzet részei vagyunk, összetartozunk – ez pedig nem függ sem országhatároktól, sem jogtól, sem törvényektől, sem dokumentumoktól, sem politikától. Kifejtette, közös a múltunk, a történelmünk, a kultúránk. Az l. világháborút a történelem talán legértelmetlenebb háborújának nevezte, aminek nem voltak győztesei csak vesztesei, s talán mi vesztettünk a legtöbbet.
„Trianon kérdését betettük egy dobozba, lezártuk. Ott van, mint egy seb, amit eltakarunk, de nem foglalkozunk vele. Erre a sebre eddig az egyetlen gyógyír a csatlakozásunk az Európai Unióhoz, a Schengeni határok megnyitása volt” – hangzottak Rózsa András szavai. „Hidakat kell építenünk, nem pedig árkokat mélyítenünk. Azt szeretném, ha mi együtt, közösen egy olyan jövőt tudnánk megalkotni mindenféle nézeteltérések, harcok, gondolatok, ízlések, ideológiák vagy egyéb más eltérések ellenére, vagy azok mellett, ami méltó a múltunkhoz, méltó a kultúránkhoz, és a jövő generációjának érdekét szolgálja, az ő boldogulásukat és az ő békességüket” – zárta gondolatait a kerület vezetője.
Hadházy Ákos, Zugló országgyűlési képviselője beszédében családi emlékeket osztott meg. Elmondta, hogy dédapja mind a két háborúban rész vett, az elsőben harcolt, a másodikban felcserként szolgált, nagyapja pedig fájdalommal beszélt Trianonról. A jelenlévőkkel megosztotta azt is, hogy fiaival is szokott beszélgetni a békediktátumról, ám ők néha megmosolyogják, nem értik, miért téma ez még mindig, amikor már számos szomszédunk része az Uniónak. „Mindkettőnek igaza van, de nem mindenben” – jelentette ki a képviselő.
„Igazuk van azoknak, akik azt mondják, Trianonról meg kell emlékezni, nem lehet elfelejteni, de nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, ezeken a határokon változtatni lehet vagy kell. Nincs igazuk azoknak, akik megmosolyogják azokat, akiknek fáj Trianon, de igaza van azoknak, akik azt gondolják, hogy erre egyetlen megoldás van, az Európai Unió” – vélekedett.
A megemlékezésen, amit Wágner Judit versekkel tett emelkedettebbé, a plébánia plébánosa, Fülöp Ákos Isten kegyelmét kérte, hogy egyre jobban felfedezhessük az összefogást, a közös utat.
Az I. világháborús emlékműnél Rózsa András polgármester, Hevér László György és Kinisch Andrea alpolgármester, Matyasovszki Tamás a nemzeti ünnepek és megemlékezések rendezvényeinek felügyeletét ellátó tanácsnok, Bitskey Bence, Lepsényi László, Tóth Attila, Ruskal-Klemm Csilla, Szabó Gábor, Bomba Gábor, Győrffy Péter, Czeglédi János önkormányzati képviselők és Hadházy Ákos országgyűlési képviselő helyezték el az emlékezés virágait.
