A városi „betontengerben”, főleg a parkolókban, a kiterjedt, burkolt felületeken a tikkasztó nyári melegben 45 Celsius-fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet. A területet, ahol a hőmérséklet jóval magasabb, mint a környezetében, városi hőszigetnek nevezzük. Mészáros Szilviát, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. környezettervezőjét kérdeztük e témában. A ZIFFÁ-t, a Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervet bemutató cikksorozatunk abban segít, hogy a zuglóiak még több megvalósítható ötlettel vegyenek részt az április 8-i, a témát érintő lakossági fórumon.
Mik a hőszigetek?
Olyan területek, főként városokban, ahol a hőmérséklet tartósan és jelentősen magasabb, mint a környezetükben. Ezt a jelenséget városi hősziget-hatásnak (UHI – Urban Heat Island) nevezik.
Hogyan és miért alakulnak ki?
A hőszigetek kialakulása több tényező együttes hatásának eredménye. Ha egy városon belül nincs elég zöldfelület, mely ellensúlyozná a beépítést, akkor a növényzet természetes hűtőhatása nem tud érvényesülni. Vagy a sűrűn beépített városi területeken az épületek elnyelik a napsugárzást, és éjszaka is megtartják a hőt, ezáltal melegítik a környezetüket. De például a betonnal, aszfalttal burkolt felületek nagy aránya, a hőelnyelő burkolatok elnyelik és visszasugározzák a nap hőjét. A hőszigetek kialakulását befolyásolják még a belsőégésű motorral működő járművek, az ipari létesítmények. A légkondicionálók is hőt termelnek hozzájárulva a hősziget-hatáshoz. Ráadásul a magas épületek akadályozzák a széljárást, ami természetes módon hűtené a várost.
Miért problémás a hőszigethatás?
Különösen hőhullámok idején növeli a hőstresszt és az egészségügyi kockázatokat, miközben fokozódik az energiafogyasztás és a légszennyezés. A klímaváltozás nyomán a városban is egyre gyakrabban és egyre intenzívebben tapasztalhatók szélsőséges időjárási események, mint tartós hőhullámok vagy tartós szárazság, mely szélsőségeket a városi hőszigethatás tovább erősít. Mindez csökkenti az életminőséget, megnehezíti a szabadtéri tevékenységeket, és hosszú távon fenntarthatatlan városi környezetet eredményez.
Hogyan lehet kideríteni, hogy Zuglóban hol vannak ezek a hőszigetek?
A kerületi hősziget jelenséget illusztrálja az alábbi ábra, amely a Landsat 8 műholdfelvétel alapján mutatja a földfelszín becsült hőmérsékletét Celsius fokban, egy kiragadott időpontban, 2024. június 19-én zavartalan, napfényes időszakban, amikor a szélsőséges melegben harmadfokú hőségriasztás volt érvényben. A hőtérképén jól kirajzolódnak a magas növényborítottsággal rendelkező területek, ahol a felszínhőmérséklet alacsony. Ilyen területek a Városliget, a kertvárosias lakóterületek, a lakótelepek zöldfelületei és a Rákosrendező növényzettel benőtt területei.
A hőtérkép elemzése alapján a 45 °C feletti felszínhőmérsékletű területek lettek kerületi hőszigetként azonosítva. A kerületi hőszigetek lehatárolását az alábbi ábra mutatja, ún. normalizált különbség vegetációs index (NDVI) térképen. Ez az adat egy dimenziómentes mérőszám, ami vegetáció aktivitását fejezi ki, egyben a területen található vegetáció klorofill-tartalmára jellemző érték. Az ábrán a sötétebb zöld foltok a fás szárú növényzettel nagy arányban borított felszíneket jelölik, míg szürkével a beépítések, burkolt felületek jelennek meg. Az ábra alapján is jól érzékelhető, hogy hőszigetek összefüggnek a vegetáció aktivitásával.
A hőszigetek a kerületben jellemzően gazdasági, kereskedelmi, közlekedési területek, amelyek nagy burkolt felülettel és alacsony zöldfelületi borítottsággal rendelkeznek (pl. Mexikói út metró megálló környezete, Mogyoródi út – Nagy Lajos király útja kereszteződése, Fogarasi út – Róna utca – Mogyoródi út, Cházár András utca – Istvánmezei út – Szabó József utca, Lőcsi út – Czobor utca – Fűrész utca – Erzsébet királyné útja, Füredi út – Gvadányi utca – Öv utca – Fogarasi út, Kövér Lajos utca – Egressy út – Angol utca – Szugló utca által határolt kereskedelmi területek és a Fővárosi Nagycirkusz területe). Az összefüggő, burkolt nagy felület miatt a Hősök terén, a Bosnyák téren, az Örs vezér terén és a Puskás Aréna környezetében is megfigyelhető a hőszigethatás. A Dózsa György út mentén a sűrű, tömbszerű beépítések esetén is magasabb a felszínhőmérséklet. Emellett kisebb hőszigetek alakulnak ki a sportterületek környezetében (BVSC Tatai utcai sportpálya, MTK Lantos Mihály Sportközpont), ezt szintén az összefüggő burkolt felületek magas aránya eredményezi (műfű, beton, aszfalt sportpálya).
Mit lehet a hőszigetek ellen tenni?
A várostervezés a városfejlesztés során egyrészt az átszellőzési sávok – mint pl. Zuglóban a Rákos-patak mente, széleseb utcák – védelmével, másrészt a lazább beépítésű fejlesztések megvalósításával, illetve a sűrűbb beépítésű területek rehabilitációjával jelentősen csökkenthető a hősziget hatás. Kialakulása ellen a valódi talajkapcsolatos – lehetőség szerint többszintű, azaz cserjével és fával is rendelkező – zöldfelületek tudatos tervezésével lehet védekezni. A növényzet árnyékoló hatása és párologtatása révén hűti a környezetét. De alternatív zöldfelületi elemek, mint a zöldtetők, zöldfalak is hűtő hatást tudnak biztosítani. A vízfelületek is jelentős kondicionáló hatással bírnak a környezetükre. Párologtató felületük, illetve légáramlást keltő hatásuk következtében befolyásolják a helyi klímát, így mind a természetes vízfelületek megóvása, mind az épített vízarchitektúra bővítése fontos eszköz a hőszigethatás mérséklésében. Kiváló módja még a különböző tömör burkolatok feltörése, részbeni kiváltása természetes anyagokkal. Egynyári, magas fenntartási igényű virágágyások helyett biodiverz évelő zöldfelületekkel, fák telepítésével, vízfelületek kialakításával. A világosabb színű, hővisszaverő, lehetőség szerint vízáteresztő burkolatok alkalmazása (terméskő; kiselemes térkő burkolat vízáteresztő fugával; zúzottkő, kavics; egyéb vízáteresztő, világos színű burkolat) szintén hozzájárulhat a hőszigethatás mérsékléséhez. A fentiek mellett egyéb, árnyékolást biztosító építményekkel is mérsékelhető a hőszigethatás: az épületek mellett a külső, félig nyitott terek árnyékolását növelő építészeti megoldások (pl. árkádok, loggiák, pergolák), illetve ideiglenes jelleggel napvitorlák alkalmazása is megfontolható.
A város klíma- és környezettudatos fejlődésének érdekében számos területen szemlélet-, és hétköznapi gyakorlatváltásra van szükség, így kiemelten fontos feladat a szemléletformálás. Különösen fontos a városi közlekedés fenntarthatóbbá tétele, amelyben az egyéni autóhasználat visszaszorítása, valamint a közösségi közlekedés és az aktív közlekedési módok (gyaloglás, kerékpározás) előtérbe helyezése kulcsszerepet játszhat.
A zuglóiak a ZIFFA-val kapcsolatos ötleteiket a 2025. április 8-án 17-órától a Házasságkötő teremben esedékes lakossági fórumon oszthatják meg egymással és az önkormányzat képviselőivel.
