Kiemelt Figyelem címmel indult el a közösségi színházi sorozat az AZTA! Közösségi Kézműves és Barkácsműhelyben. A kezdeményezés keretein belül hétköznapi emberek játszhatják el az őket foglalkoztató helyzeteket a nézők bevonásával. Lorenz Hippe, német színházi szakember segítette a jelenlegi folyamatot.
A háromnapos esemény úgynevezett instant színházzal kezdődik, melynek keretében egy színdarabot hoznak létre, melynek címe a Láthatatlan láthatóvá tétele. Ennek témáját közösen keresik meg az első napon, majd a második és a harmadik napon a résztvevőkkel együtt hozzák létre a közös előadást, amelyet az utolsó napon mutatnak be – nyilatkozta lapunknak Lorenz Hippe, aki több mint húsz éve dolgozik ezzel a módszerrel, amelynek lényege, hogy a néző hozza létre a produkciót. Másfél éve kezdődött az együttműködés a Jénában működő és a budapesti csapat között, mely kooperációt az Erasmus+ és az Európai Szolidaritási Testület támogatott. A projekt középpontjában főleg a speciális nevelési igényű gyermekek és szüleik állnak. A Kiemelt figyelem című közösségi színházi projekt is erre a témára épült: a közösségbe nehezen beilleszkedő fiú történetét mesélte el a szülő, a pedagógus, és az osztálytársak és azok szülei szempontjából, a közösség bevonásával.
„A mostani háromnapos workshop első napján úgynevezett instant színházi eseményen vehet részt bárki, aki be akar kapcsolódni a produkcióba” – vázolta fel az első nap lényegét Hippe, akivel a workshop előtt beszélgettünk. „Most még nem tudjuk, hogy miről fog majd szólni az az előadás, amit a harmadik napon mutatunk be. Az előadás pedig nem olyan céllal jön létre, hogy mások megnézzék, hanem akik elmondják a történetet, ők játszák el egymásnak.” Lorenz két kollégájával érkezett, Annéval (Anne Dünger a jénai csoport művésze) és Kallével ( Juan-Carlos John, a jénai csoport művésze, egyetemi hallgató), akik segítik a közönséget az előadás megteremtésében.
„Úgy hozzuk létre a történetet, hogy mindenki, aki részt akar venni benne, szerepel, hiszen itt mindent emberek jelenítenek meg, legyen az egy szék, egy fa, egy ház, a szél, a nap” – tette hozzá Anne. „A folyamat keretét az adja, hogy minden, amit itt csinálunk, annak van értelme, és minden fontos, ami elhangzik. Minden eszközt megadunk ahhoz, hogy a résztvevők kifejezhessék érzéseiket, gondolataikat akár rajzon, táncon vagy bármilyen mozgásformán keresztül. De dolgozhatunk anyagokkal is, mint például agyaggal.”
„Mi ezen a folyamaton vezetjük őket végig” – vette át a szót Lorenz. „A második napon a kitalált történetet követően egyéni performanszokon fogunk dolgozni. Ebben a folyamatban maga a művész a művészet. És ezen a napon mutatja ba Kalle az ő performánszát”
„Korábban Jénában tartottunk egy hasonló esményt, melyen én egy szóló performanszot mutattam be, mely arról szólt, hogy a közönséggel együttműködve rajzoltam, közben szólt a zene, és szöveg is elhangzott azoktól az emberektől, akikre a rokonaik helyzete hatással volt”– mesélt Kalle az előadásáról. „Ezt úgy lehet elképzelni, hogy én, mint művész figyelem a közönséget, a közönség reakcióját és hozza létre a művészi produkciót.”
„Ebben a színházi formában nem a színház maga adja meg a megoldást, hanem a színház segíti a közönséget, hogy találja meg a saját megoldását” – foglalta össze Lorenz.
Gábor Zsuzsa, az AZTA! projektvezetője elmondta, hogy a mostani esemény a Kiemelt Figyelem projekt folytatása, vagyis ez a második eseményük.
„A közösségi színház kereteiben sokunk által megtapasztalt élethelyzetek tárulnak fel. Olyan emberek vesznek részt, akik nem színészek, de érdekli őket a színészet, és szívesen ki is próbálják. A saját érzéseiket fejezik egy-egy ilyen előadás alatt szakemberek segítségével, akik abban segítenek, hogy az érzés mások által is átélhető lehessen” – vázolta fel a közösségi színház lényegét a projektvezető.
