Idén fennállása kettőszázadik évfordulóját ünnepeli a Vakok Általános Iskolája, és ugyancsak kétszázéves múltra tekint vissza a Louis Braille által kifejlesztett pontírás is. Az idei Fehér Bot napi ünnepséget pedig ennek a jubileumnak a jegyében rendezték a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Hermina úti székházában.
Illusztris vendégei voltak az idei ünnepségnek október 15-én. A megnyitót ugyanis a Habsburg család képviseletében Habsburg Eilika oldenburgi hercegnő tartotta, míg a rendezvény egyik szervezője, aki egyben a díszvendége is volt az idei ünnepségnek az idén 200 éves Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona (röviden Vakok Iskolája) volt.
„Kétszáz éve egy olyan intézmény alakult, melyben a gyerekek nemcsak olvasni, hanem látni is megtanultak” – mondta a Habsburg hercegnő. Nem titkolta, hogy büszke az ősére, Habsburg-Lotaringiai József osztrák főhercegre, Magyarország nádorára, aki 1825-ben elsőként ajánlott fel 200 ezüst forintot a vak gyerekek számára létesítendő iskola megalapítására.
Somorjai Ágnes főigazgató köszönetképpen átadott Eilika hercegnőn keresztül a Habsburg családnak a kétszázéves jubileum alkalmából, a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott húszezer ezüst forintnak megfelelő érmét. Ezzel egy kétszáz éves „adósságát” törlesztette a zuglói intézmény, pontosabban kétszáz év után lerótta végre a háláját az alapítóknak.
A Fehér Bot napi ünnepség fontos pillanata volt az idei Louis Braille Emlékérmek átadása. A vak és látássérült emberek legrangosabb elismerését idén öt zuglói szakember kapta. Göllesz Zoltán (Göllesz Viktor, gyógypedagógus fia) több mint negyven évet dolgozott a Vakok Iskolájában, mint a Nádor terem programszervezője. Irányításával négyezernél több hangversenyt, számos színházi produkciót, hetvennél több irodalmi estet rendeztek a József nádorról elnevezett teremben, mely rendezvényeken 62 Kossuth-díjas művész is fellépett. A látássérült és vak emberek legnagyobb kulturális intézménye évente több mint 17 ezer látogatót fogad.
„Ennek a díjnak leginkább a szüleim örülnének” – mondta Göllesz Zoltán. „Gyerekként képzőművésznek készültem, fel is vettek az egyetemre, de egy szembetegség miatt félbeszakadt a művészi pályafutásom. Magántanulóként képeztem magam, és a rengeteg szabadidőmben nagyon megszerettem a kulturális eseményeket. Innen ered ez az identitásom.”
Louis Braille Emlékérmet kapott még Kurtz Mária, a Vakok Iskolája pedagógusa, majd igazgató-helyettese, a Szól a szív Alapítvány kuratóriumi tagja, illetve Magyar Csaba zenetanár, Szilágyi Veronika pedagógus, a szakképzés elindítója és Somogyi Veronika, a Vakok Iskolájának korábbi főigazgatója.
„Ez egy szakmai díj, melyet nagy megtiszteltetés kiérdemelni” – mondta a volt főigazgató. „Örülök, hogy ennyi évvel a nyugdíjazásom után (2011) sem felejtettek el. Az elmúlt 14 évben változtak a jogszabályok és változtak a társadalmi igények is. Ma már mást akar a világ az iskolától, mint az én időmben. Örülök azonban, hogy egy olyan időszakban lehettem az intézmény vezetője, amikor még lehetőség volt a modernizációra és a kreativitásra.”
Ugyancsak a Fehér Bot napi ünnepségen adták át a Hangomat adom-díjat azoknak az önkénteseknek, akik ötszáz órát is meghaladó időben olvastak már az MVGYOSZ hangoskönyvtárában. Idén ezt az elismerést öten vehették át, akikkel az ötszáz órás felolvasók száma 16-ra emelkedett.
A rendezvény azonban nemcsak ünnepség, hanem szakmai konferencia is volt. Ennek pedig a 200 éves Vakok Iskolája állt a fókuszában. A kétszáz évről előbb Somorjai Ágnes főigazgató tartott előadást, majd délután valamennyi intézményegység is bemutatkozott a résztvevőknek.
