A zuglói Vitézi telep történetéről tartott vetítettképes előadást a Cserepesházban Majkó Zsuzsa, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője. A helyi védettség alatt álló házak 1936-1937-ben épültek.
Majkó Zsuzsa előadása kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a zuglói Vitézi telepet gyakran említik együtt a vele egybe épült fővárosi kislakásos teleppel, azonban ez két különálló lakókörzet. A két telepnek más volt az építtetője és mások voltak a tulajdonviszonyai is.
A Helytörténeti műhely vezetőjének szavaiból kiderült, hogy a múlt század 20-as 30-as éveiben számos hatalmas üres telek volt a főváros tulajdonában, amelyeket egy későbbi városrendezés alkalmával akartak hasznosítani. Az üres telkeket a főváros megművelésre haszonbérbe adta. Ekkoriban a mai Örs vezér tere és környéke kukoricaföld volt.
Majkó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a Vitézi Rendet Horthy Miklós kormányzó alapította 1920-ban. Vitézi házra és telekre azok az első világháborúsban kimagasló helyállást tanúsító magyar állampolgárok voltak jogosultak, akiket vitézzé avattak. Vitézi címet saját kérésére erkölcsileg és politikailag megfelelő személyek kaphattak. A vitézi birtokokra speciális törvények vonatkoztak.
Az előadó kiemelte, az 1920-as évek végén vetődött fel, hogy a vidéki példát követve a fővárosi vitézek is kapjanak építési ingatlant és háza. Erre a célra Székes Főváros több telket is felajánlott a Vitézi Széknek. A zuglói Vitézi telepet a Fogarasi út – Kaffka Margit utca – Bánki Donát utca – Nagy Lajos király útja által határolt területen építették fel. A 150 négyszögöl körüli telkekre egy-, két- és háromszobás, falusi hangulatot idéző ikerházakat építettek. Ezek fő jellemzője a félköríves tornác, a teraszmellvéd, a spalettás ablak és a kontyolt tetőforma volt. Valamennyi ház rendelkezett füstlyukkal, amelyet kard és tulipánmotívum díszített. Minden házon vitézi táblát helyeztek el, amelyen szerepelt a tulajdonos neve.
A Helytörténeti műhely vezetője arra is kitért, hogy a házakat 1936-ban és 1937-ben adták át. A tulajdonosoknak a telekért nem kellett fizetni, viszont a házra 27 évre szóló, alacsony kamatú kölcsönt kaptak. Egy kétszobás ház 17 ezer pengőből épült, havi törlesztő részlete pedig 50 pengő volt. A beköltöző vitézek szőlőtőkét, gyümölcsfát és virágot kaptak, ezeket kötelező volt elültetniük és gondozniuk.
Az eseményen megjelentek Majkó Zsuzsától azt is megtudhatták, hogy a Vitézi telepen létesítettek országzászlót, amely Bátakeszi utca 22. szám alatti üres telken állt. A telepen lakók itt tartottak ünnepségeket és megemlékezéseket. A zuglói Vitézi telep házai helyi védettség alatt állnak, alapterveit vitéz Irsy László készítette, a kivitelező pedig vitéz Kántor István építési vállalkozó volt.
