Az Operaház főbejárata előtt 17 botlatokövet helyeztek el a holokauszt áldozataivá vált művészek és az operaházi dolgozók emlékére május 9-én. Az egyik kövön egy roma származású művész, mint áldozat neve is szerepel. A megemlékezésen kerületünk képviseletében Rózsa András polgármester és Várnai László alpolgármester is részt vett.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) és a Magyar Állami Operaház közös eseményén prof. dr. Grósz Andor, a MAZSIHISZ elnöke, és dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója mondott beszédet az áldozatokra emlékezve.
Grósz Andor fontosnak tartotta e megemlékezést, mert úgy látja, hogy manapság a világ elfelejtette a második világháború borzalmait, és újra a gyűlölet került előtérbe. Az Operaház előtti botlakövek elhelyezése nem mindennapi, hiszen az emléktárgy az áldozatok utolsó lakhelye előtt kerül a járdára. „Ez a gesztus azt mutatja, hogy az intézmény nagyra becsüli zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar opera kultúrához”- emelte ki az elnök.
Dr. Ókovács Szilveszter főigazgató hangsúlyozta, hogy az intézményben nemzeti, vallási, etnikai hovatartozástól függetlenül zajlik a művészeti munka. A 17 botlatókő egyikén egy roma művész áldozat, Kállai Emil neve is szerepel Bartos Miklós operaénekes, Abai (Abramovics) Rezsó énekkari tag, Földiák Lipót könyvvezető, Fekete Gyula hegedűművész, Bruckner Anna balettművész, Gallai (Goldstein) Zoltán Énekkari tag, Hütter Pál csellóművész, Jotischky Leo brácsaművész, ifj. Ney Ádám operaénekes, Lichtenberg Emil karmester, Kohberg Róza operaénekes, Keleti Frigyes György fagottművész, Radó Antal műfordító, Rovelli (Rosenfeld)Dezső énekkari tag, Revere Gyula hárfaművész mellett.
A megemlékezés Goldmark Károly Sába királynője című operájának egyik áriájával kezdődött. Goldmark Károly műve a XX. század elejének egyik legnagyobb operasikere volt, nemcsak Európában, de szerte a világon. A második világháború előtt külföldön a legtöbbet játszott magyar műként tartották számon egészen 1938-ig, ekkor az antiszemita propaganda hatására lekerült a műsorról. Az operát 2015-ben mutatta be újra a Magyar Állami Operaház. Az esemény zárásaként a Schindler listája című film John Williams komponálta hegedűszólója Kállai Ernő, az Operaház első koncertmesterének tolmácsolásában szólalt meg Franz Kempa hegedűkészítő 1941-ben a dachaui koncentrációs táborban készített próbahangszerén, amely először szólalt meg nagy nyilvánosság előtt.
Végezetül egy-egy fehér kavics elhelyezésével tisztelegtek a megemlékezők az áldozatok előtt.
Az esemény után Karczag Márton, az OPERA Emléktár vezetője mutatta be az érdeklődőknek az Andrássy úti Ybl palota pincéjében látható „Összetört, elhagyott, meghalt…” című állandó kiállítást, mely az intézmény 83, a vészkorszak alatt a származása miatt elbocsátott és meghurcolt tagjának állít emléket.
