Egy anekdota szerint, ha két kertészt össze akarnak ugrasztani, akkor csak oda kell állítani őket egy fához, hogy metsszék meg. Zombory Pál, Zugló főkertésze ezzel vezette be a Zuglói Kertbarátok körének tartott metszési bemutatóját Pető Éva, az egyik klubtag kertjében.
A metszés szubjektív dolog, fogalmazott a főkertész, de vannak alapszabályai, alapelvei, amelyeket be kell tartani. A metszéssel egyensúlyt kíván teremteni az ember a fa és a termése között. Ha ez nem történik meg, a túl sok termőrügyet a fa nem tudja ellátni elég tápanyaggal, apró termést hoz. A metszés növényvédelmi szempontból is fontos: egy sűrű lombú fának nem jut el minden részéhez a permetszer, az esőben befülled, és könnyen megtelepedik rajta a kórokozó – ismertette a szakember.
Metszés szempontjából is különbséget teszünk az alma- és a körtefélék, valamint a csonthéjasok, a cseresznye-, a meggy-, szilvafa között. Az almát, a körtét általában termőre metszik, kisebb lombkoronát hagyva, sokkal jobban odafigyelve a termőrügyekre. A csonthéjasok, mint a cseresznye, a meggy esetén inkább a lobkorona ritkításáról szellősebbé alakításáról szól a metszés.
Zombory Pál két fő lombkorona csoportról beszélt, az egyik a sudaras, amely az almaféléknél figyelhető meg a közepén futó vezetőággal, a másik a katlanforma, amely jobban beengedi a napfényt, ez a barackok érésénél igen fontos szempont.
„A fa alakítása előtt, el kell dönteni, hogy mi a célunk a fával” – hívta fel a figyelmet a főkertész.
„Egy fának termőtájai vannak a szakzsargon szerint” – magyarázta Zombory Pál a kert közel ötvenéves körtefáján szemléltetve az elmondottakat.
„Körte és almaféléknél három táj létezik, a vessző, háromféle rügytípus van, a vegyes rügyek, amelyek általában a végén helyezkedik el, ezek duzzadtabb rügyek, és a hajtásrügyek, és a virágrügyek, A virágrügyekből csak alma, a vegyesrügyből alma is és hajtás is, a hajtásrügyből csak hajtás lesz. A metszés szabályaihoz tartozik, hogy erősen vagy gyengén metsszünk” – folytatta a főkertész.
„Ha hosszúra metszem 3-5 db rügy fog kihajtani, és közepes nagyságú hajtást fog hozni, ha erősen metszem vissza, akkor az alatta levő fog kihajtani, erőteljesebb hajtást fog eredményezni. A rügytől ferdén elfelé kell vágni, meghagyva a rügy fölött fél centi hajtásrészt. Ha a rügy felé vágunk, akkor a csapadék ráfolyhat, ha az megfagy „megvakul a szem”, vagyis elhal a rügy. A növekedés irányát is tudjuk szabályozni, ha azt szeretnénk, hogy kifelé nőjön a vessző, akkor kifelé álló rügyre metsszük a hajtást. Miközben figyelembe vesszük az ág viszonylag egyenes folytonosságát, figyeljünk arra az örök szabályra, hogy a keresztbe vagy a befelé növekvő ágakat ki kell ritkítani, ahogy az egymáshoz érőket is, és eközben a termésre is érdemes figyelnünk. Az évi termésmennyiséget metszéssel tudjuk szabályozni. Például az alma ötös termőblokkokban hoz termést, általában minden másodikat eltávolítják, így a három megmaradó alma szép egészséges lesz. Ha beállítjuk a termést, akkor nem merül ki a fa, és évről évre hasonló termésre számíthatunk. A fát sem terheljük meg, és a termésünk is szép egészséges és megfelelő nagyságú lesz”- magyarázta metszés közben a szakember.
