Te szép platános út – A Stefánia 150 éve címmel nyílt kiállítás a Civil Házban Zugló legismertebb útjáról. A tárlat az út létrejöttének körülményeit, legjelentősebb villáit, ismert lakóit és az egykori korzó izgalmas világát mutatja be.
A Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely kiállítását Horváth Csaba polgármester nyitotta meg, aki beszédében Budapest legszebb, árnyas fáival és villáival a múltat megidéző útjának nevezte a Stefániát. A kiállítás kapcsán kiemelte, a tárlat azt mutatja meg mi tette a versekben, dalokban megénekelt, irodalmi művekben megjelenített utat olyan híressé.
A polgármester kiemelte, szeretné, ha a most is szép Stefánia út igazi régi fényét és hangulatát visszanyerné, ezért a következő években ennek érdekében fog tevékenykedni.
A kiállítást Majkó Zsuzsanna, a Helytörténeti Műhely vezetője mutatta be. Mint elmondta, tárlatuk témájául azért választották a Stefánia utat, mert az pontosan egyidős Budapesttel. Az út nem bécsi, hanem párizsi mintára készült ugyanis a várostervezésben részt vevő gróf Andrássy Gyulának az 1848-49-es a szabadságharc leverése után Párizsban élt emigrációban, így tanúja volt, hogy a sugárutak építésével hogyan válik világvárossá egy település.
Az út 1880–1913 között volt népszerűsége csúcsán. A Stefániát nem csak azok keresték fel, akik mutogatni akarták a gazdagságukat, hanem azok is, akik el akarták lesni a felsőbb társadalmi osztályok viselkedési normáit, az öltözködési szokásait és nem utolsó sorban itt lehetett pletykákhoz jutni. Csak kevesen tudják, hogy Krúdy Gyula volt a Stefánia út egyik népszerűsítője, írásaiban gyakran megjelenítettet.
Az utat a tragikus sorsú Rudolf koronaherceg feleségéről a belga származású Stefánia belga királyi hercegnőről nevezték el, aki sokszor kilátogatott a korzóra. Itt működött az általa alapított Országos Stefánia Szövetség, ami a magyar védőnői szolgálat elődjének számít.
A kiállítás megnyitón Ősi Ildikó színművész működött közre. A tárlat október 27-ig tekinthető meg.
