Retek, paradicsom, dughagyma, saláta, kelkáposzta, de a legkülönfélébb zöldségek magjai apró zacskókban sorakoztak a biogazdák asztalain a Cserepesházban. A Zug Közösségi Kertekért Egyesület a pandémia óta idén két év után újra megrendezte vetőmagbörzéjét a tavaszi veteményezést segítve.
A Cserepesház nagyterme megtelt az érdeklődőkkel, akik meghallgatták dr. Divéky-Ertsey Anna egyetemi docens a vetőmagok alapismereteiről szóló bevezető előadását, majd Székely Gyöngyvér agrármérnök a biodinamikus vetőmagokról beszélt, dr. Benda Judit táplálkozási és egészség-megőrzési szakember pedig azt fejtegette előadásában, hogy vajon valóban egészségesebbek-e a biofogyasztók. Miközben a felnőttek az előadókat hallgatták, a gyerekek különféle foglalkozásokon vehettek részt.
Döbbenetes adatokat tártak a közönség elé az előadók, amelyek közül a leglehangolóbb az a tény volt, hogy a Magyarországon a biovetőmagtermesztés nagyon visszaesett, manapság Ausztriából hozzák be a jó magokat.
„Most szembesültem azzal az információval, mi is a különbség a jó, kezeletlen vetőmag és az úgynevezett csávázott, kezelt vetőmag között” – mesélte dr. Pánczél Mária, a Zug Közösségi Kertekért Egyesület elnöke, kifejtve, hogy a csávázott vetőmagokhoz még szabad kézzel sem szabadna hozzányúlni, mert bőrön át is felszívódik a méreganyag. A vetőmag zacskóján ugyan fel kell tüntetni ezt az adatot, de valószínűleg kevesen olvassák el az apróbetűs tájékoztatót. A bio vagy ökológiai gazdálkodásból származó, illetve organikus jelzővel ellátott vetőmagokat biogazdák online áruházaiból, vagy a mostanihoz hasonló vetőmagbörzén lehet beszerezni.
„Az egészséges, vegyszermentes vetőmag kiválasztása nagyon fontos még a mi pici kis kertünkben is”- tette hozzá az elnök.
Dr. Pánczél Mária örömmel vette, hogy az ország legjobb szakemberei eljöttek előadást tartani, és elhozták a vetőmagjaikat is.
„Ennek az eseménynek a szervezése kapcsán is rengeteget tanultam mélyebben a vetőmagokról, ezentúl én is jobban meg fogom válogatni, hogy mit honnan veszek. Az idén is fogok itt vásárolni dughagymát, nézek pár olyan magot, amit közvetlenül ki lehet ültetni a kertbe, például retket, céklát, spenótot, sóskát, salátaféléket. A dughagymával és a spenóttal kezdem a tavaszi ültetést” – mondta az elnök.
A rendezvényre eljött dr. Cserhalmi Marcell biológus, a Zug Közösségi Kertekért Egyesület alapító elnökhelyettese, aki már csak, mint hobbikertész csatlakozott az eseményhez.
„Átnéztem, hogy milyen magjaim vannak otthon, hoztam is ezekből, hogy cserélhessek, hiszen erre is van itt lehetőség. Különleges magokra fogok fókuszálni” – magyarázta Cserhalmi Marcell. „Amivel most indulni lehet márciusban, az a saláta, a retek, és a már korábban is beszerezhető dughagyma, amit ilyenkor újhagymának ültetek. A többi zöldségfélét, például a paradicsomot, a paprikát, a cukkinit palántáról fogom majd kiültetni. A palántázást én magam csinálom. Egy osztott műanyag tálcán kezdtem ezt a műveletet, miden egyes rekeszében 1-2 magot tettem. Amikor már 5 cm-es volt a palánta, megerősödött, akkor átültettem egy tejfölös pohárba, hogy tovább tudjon nőni. Az mindenképpen fontos, hogy a Fagyosszentek, vagyis május közepe előtt nem célszerű a paradicsom -, a paprikapalántákat kiültetni, mert érzékenyek a hidegre, de az összes többit el lehet kezdeni vetni most márciusban” – zárta a beszélgetést a biológus.
