Hatvanöt éve érettségizett az egykori Ybl Miklós Építőipari Technikum (ma Óbudai Egyetem Építéstudományi Kara) első koedukált osztálya. A volt diákok a Stefánia úti Honvéd Kulturális Központ éttermében ünnepelték a jubileumot.
„Korábban még csak az évfordulókat ünnepeltük, ám 2003 óta, az első halálesetet követően már évente találkozunk” – mesélte Baráth Istvánné Rajk Éva, az egykori IV/A osztály egyik zuglói tagja. Mindt mondta, a találkozókat mindig valakinél tartották, ám most úgy gondolták, a 65 év megérdemel egy, a jubileumhoz méltó környezetet.
Az Ybl Miklós Építőipari Technikum a Thököly út 74. szám alatt működött. Az intézmény kollégiuma pedig a Thököly út – Stefánia út sarkán állt. Ez utóbbi azért is fontos, mert a zuglói technikumnak sok vidéki diákja volt. Az 1958-ban érettségiző IV/A osztályban 13 lány és 13 fiú tanult. Méghozzá nem is akárkiktől.
A Rákosi rendszerben az volt a divat, ha egy tanár nem felelt meg a hatalom elvárásainak, akkor azt alacsonyabb helyre helyezték. Így történhetett, hogy a ebben a technikumunkban is egyetemi tanárok tanítottak. Ebből persze a diákok profitáltak, hisz mindenkiből kiváló és szakképzett ember lett – emlékezett vissza Tilesch Ferencné Balogh Ilona, az osztály másik zuglói tagja.
A 65 éves osztálytalálkozó főszervezője Baráth Istvánné Rajk Éva előbb a Kohó és Gépipari Minisztérium magasépítési vállalatánál volt építésvezető, majd 12 évig volt lakásszövetkezeti elnök a Szentmihályi úton. Tilesch Ferencné Balogh Ilona pedig a főiskolai diploma megszerzését követően a VEGYTERV statikusa volt, majd kivitelezőként a Vegyépszer-nél helyezkedett el. A 26 fős osztály minden tagjából egy kivételével építési szakember lett.
Az október 9-i jubileumi találkozón azonban már csak kevesen lehettek személyesen jelen közülük. Köszönhetően annak, hogy az évek során már tízen elhunytak az 58-as osztályból. Illetve, mert az egykori diákokból mára 82-83 éves emberek lettek, akik közül többen is egészségügyi problémákkal küszködnek. Ennek ellenére, aki el tudott jönni a Stefánia úti étterembe, az nagyon is jól érezte magát. Az egybegyűltek ugyanis észrevehetően megfiatalodtak a régi történetektől és a számtalan közös élmény felidézésétől.
