Hogyan lehet az emberek biztonságérzetét fenntartani, és milyen eszközök kellenek ehhez a kerületben? Zugló biztonságáról folyt kerekasztal-beszélgetés a kerület szakemberei és Horváth Csaba polgármester, a Városért Egyesület elnöke között a Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó tárgyalótermében.
Adler Katalin, a ZKNP prevenciós koordinátora, Czirják Róbert Zugló rendőrkapitánya, Kardos Pál, a Zuglói Polgárőrség igazgatója és Végh József kriminálpszichológus válaszolt Horváth Csaba kérdéseire, aki azzal vezette fel a beszélgetést, hogy a biztonság szubjektív és objektív kérdés is. Hozzátett, hogy Zugló a főváros egyik legbiztonságosabb kerülete.
A szakemberek egyöntetűen kiemelték, hogy emögött a biztonságot megteremtő és fenntartó munka mögött a kerület intézményeinek szoros együttműködése áll. Egyöntetűen a legfőbb hangsúly a megelőzésre helyezték.
Az objektív biztonság megteremtésében a polgárőrség és a rendőrség szoros együttműködését emelték ki. Czirják Róbert elmondta, hogy a térfigyelő kamerák jelentősen segítik a bűncselekmények felderítését, valamint a kritikusabb pontokon a rendőrök és a polgárőrök váltásban rendszeres jelenléttel tartják fenn a rendet. Felhívta a figyelmet a manapság fokozottan megjelenő internet csalásokra, melyek egy jelentős része fals közüzemi számlákkal próbál anyagi kárt okozni az embereknek. A tájékoztatás fontosságára is kitért, úgy látja, hogy a fontos információkat a z-generációnak a közösségi médián, az idősebb korosztálynak az újságokon, a tévén keresztül lehet eljuttatni.
Kardos Pál kiemelte, hogy a lakossággal sikerült kiépíteni egy bizalmi kapcsolatot, hiszen a polgárőrség hidat képez a hatóság és a lakosság között. A közömbösséget tartja a legnagyobb hátráltató tényzőnek, amikor is az emberek szó nélkül elmennek egy-egy probléma mellett. Elmondása szerint Zuglóban a lakosok többsége nyitott, és bizalommal fordul mind a rendőrséghez mind a polgárőrökhöz segítségért.
Adler Katalin kiemelte az objektív biztonságérzet kialakításához azokat programokat, melyek a gyermekek, a családok védelmét szolgálják. A prevenciót és a tájékoztatást tartja a legfontosabbnak. Hangsúlyozta a helyi sajtó szerepét és fontosságát az információ átadásban. Példaként kiemelte a családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére irányuló Békés otthon programot, a témához kapcsolódó Erősebb nem a családon belüli erőszak ellen címmel indított országos méretűvé vált kampányt, vagy a gyermekek között a bullying jelenséget és annak kezelését. A ZKNP képzési programokat nyújt szakembereknek, mivel például a családon belüli erőszak témáról, annak kezeléséről csak érintőlegesen esik szó a pedagógus, a pszichológus, szociális munkás vagy a rendőrképzésben. Egyre több szakember jelentkezik és egyre több áldozat mer segítséget kérni a tájékoztatás hatására.
A szubjektív biztonságérzet Végh József tapasztalata szerint az összefogásban, az egymásra odafigyelésben, az egymás iránti tisztelet és szeretet kialakításában rejlik. Szorongó társadalomban nehéz a biztonságérzetet megteremteni.
Horváth Csaba feltette a kérdést, hogy milyen intézkedéseket hoznának beszélgetőpartnerei, ha megkapnák a belügyminiszteri posztot. Kardos Pál többek között a közösségi rendészet fejlesztésére helyezné a hangsúlyt, Czirják Róbert úgy látja, hogy sok a tennivaló még a közbiztonság fejlesztése területén. Adler Katalin az iskolákra, az ott zajló munkára helyezné a hangsúlyt. Nemcsak a családon belüli, hanem a teljes intézményen belüli biztonság kiépítését szorgalmazná a Békés otthon és Békés iskolák programhoz hasonló kezdeményezésekkel.
Végh József az emberek közötti bizalom helyreállítására helyezné a hangsúlyt, hogy az egymástól elszeparált emberek nyissanak egymás felé. Összefogva, egymást szeretve, tisztelve az ember szubjektív biztonságérzete megteremthető – fogalmazott. A szigor helyett pedig a jutalmazást tenné kötelezővé. Felmérések szerint, minél szigorúbb törvények szabályoznak egy társadalmat, annál több az emberek közötti szélsőséges megnyilvánulás. Úgy látja, hogy manapság a társadalomban sokkal nagyobb híre van egy rossz cselekedetnek, mint annak, ha valaki jót tesz. Ezen a tendencián is változtatna.
Horváth Csaba összefoglalójában elmondta, hogy a felsorolt tervek a kerületben pilot programok keretében a jövőben megvalósíthatók lehetnek.
„Más típusú elköteleződéssel, még mélyebb empátiával kell egymás felé fordulni”– emelte ki a kerület vezetője. – „Ha az empátia általános közérzetté válik, hogy értsem, hogy mit akar a másik, hogy tisztelettel forduljak a másik fél felé, hogy elfogadjam azt, amit mond, lehet, hogy nem értek vele egyet minden téren, de ha elfogadom az ő nézőpontját, akkor jobb eséllyel válik jobbá a világ és kevesebb konfliktus lesz.”