Dániel András író-illusztrátor mesés, pezsgő hangulatú író-olvasó találkozóján vehettek részt a zuglói Liszt Ferenc Általános Iskola kufli-mesékért rajongó első és második osztályos tanulói a Zuglói Ifjúsági Centrum aulájában.
A kuflik tényleg lázba hozták a szép számmal megjelent, igen lelkes és aktív gyermekeket. Még az sem zavarta őket, hogy a kivetítő hibája miatt az alkotó laptopon mutatta meg azokat a képeket, melyekről a kuflivilág hét alakját egy bizonyos tulajdonságuk alapján fel lehetett ismerni. Egymás szavába vágva nevezték meg Zödönt, Hildát, Bélabát, Tituszt, Pofánkát, Valért és Fityircet, így az a néhány társuk is megbarátkozhatott velük, akik eddig nem hallottak a kufli történetek főszereplőiről. Ahogy megismerhették a kuflik lakóhelyét, az elhagyatott rét közepén álló kuflikupacot is, és sok különös élőlényt, amelyek e gazdag fantáziavilágot teszik még színesebbé.
A beszélgetés után az író-illusztrátor felolvasta a legújabb kuflimesét, A kuflik és a sütikupac címmel, ami még nem jelent meg nyomtatásban. Zárásként a Kiránduló kuflik című legújabb kufli könyv két történetét is meghallgathatták a gyerekek.
Dániel András lapunknak elmondta, hogy a kuflik firkálásból alakultak ki. „Rajzoltam egy kis lényt, és amikor ránéztem, eszembe jutott róla a kufli név. Ha pedig egy ilyen lénynek neve lesz, esélyt is kap rá, hogy történjenek vele dolgok. Így indult el a történet tíz évvel ezelőtt, ebből született meg a húsz könyv és a sok-sok rajzfilm, meg több bábelőadás is.” – mesélt a kezdetekről az alkotó.
„Az eredeti koncepció az volt, hogy lesz hét figura, akiket beköltöztetek a semmi közepére, gyakorlatilag egy üres papírra, hogy meglássam, mit kezdenek ott magukkal. Kitaláltam, hogy lakjanak egy átlagos réten, ahol a bokrokon és a virágokon kívül nincs sok érdekesség, és legyen egy domb a lakóhelyük. Úgy képzeltem el, hogy ezek a lények nem vonzzák a kalandokat, leginkább a kupacuknak a tetején szeretnek heverészni, és a legjobban az esik nekik, ha békén hagyják őket. Olyan történeteket akartam írni, amelyekben nincs feszültség, ezek szelíd mesék. Nincs bennük ellenség, nem kell harcolni, nincsenek egetrengető konfliktusok, csak apró, vicces megbicsaklások, amiket a szereplőim megpróbálnak jól-rosszul kezelni.”-zárta a beszélgetést Dániel András.
