Tényleg ki kell zárni egy problémás kisfiút az osztályközösségből? Mennyire kell megértőnek, elfogadónak lenni a “más típusú” gyerekekkel szemben? A szülők, a tanárok, az iskola kompetenciájának határaival, a befogadás-kirekesztés problémájával foglalkozott a Kiemelt figyelem című interaktív közösségi színházi előadás az AZTA! Közösségi Műhelyben.
A civilekből alakult alkotói közösség egy problémás kisfiú iskolából való eltávolításának menetét dolgozta fel. A darab az alkotók saját élményein alapult, ők írták és játszották, ötvözték a Messenger-csoportok üzenetváltásait szituációs játékkal. Az előadás második felében a közönség megoszthatta élményeit, gondolatait, közösen keresték a helyzetre adott jó megoldásokat.
A történet dióhéjban arról szól, hogy egy általános iskolai osztály fontos előadásra készül. A próbák remekül zajlanak, vagyis zajlanának, ha nem lenne ott az a problémás gyerek. A szülők egy csoportja összefog, hogy megmentse az előadást, megvédjék a gyerekeiket. Mit kezdjen ezzel a helyzettel a pedagógus? Mennyire van beleszólása a szülőknek abba, hogy mi történik a gyerekükkel az iskolában? Mennyire kell megértőnek, elfogadónak lenni a “más típusú” gyerekekkel?
Gábor Zsuzsa, a projekt kezdeményezője szociálpedagógusként kezdte pályafutását, majd a Rákospalotai Leánynevelő Intézetben pszichodráma foglalkozásokon alkalmazott filmkészítést, mint művészetterápiát. Az önismeretet ötvözte művészeti eszközökkel. Az ELTE filmtudomány szak elvégzése után most az SZFE dokumentumfilm rendezés szak hallgatója. A színházat, filmkészítést társas, szociális problémák feldolgozására alkalmazott eszközként használja. A következő történet miatt tartotta fontosnak ennek az előadásnak a létrehozását.
„Elsős volt a kisfiam, amikor az osztályában tanuló problémás gyermek ellen összefogott a szülői közösség. Elég drasztikus eszközökhöz folyamodtak annak érdekében, hogy a saját gyerekeiket megvédjék vele szemben. Bár személyesen ez volt az első alkalom, hogy ezzel a jelenséggel találkoztam, másoktól hallottam, hogy igen gyakori, sok iskolában, osztályban előfordul hasonló helyzet. Ekkor határoztam el, hogy hangot szeretnék adni a problémának, valamilyen civil akciót indítok ebben a témában. Ez egy jórészt elhallgatott szituáció. Az iskola, a pedagógus a saját keretrendszerében nem tud mit kezdeni a helyzettel, és a szülők veszik át az irányítást. Ez akárhogy is nézzük, elég problematikus, és nyilvánosságot érdemlő téma.” – fogalmazott Gábor Zsuzsa.
„Szülőket, tanárokat, pszichológusokat kezdtem keresni, és 2020-ban, két Covid hullám között valósítottuk meg az első szociodráma csoportot, amelyet Németh László vezetett. A résztvevők témával kapcsolatos saját élményeit kezdtük feltérképezni. A csoportot problémás és nem problémás kisgyerekek szülei, általános iskolai, középiskolai tanárok, fejlesztőpedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológusok alkották. 2022-ben a projekt folytatására az Erasmus+tól nyertünk támogatást. Így több szakembert tudtunk bevonni a munkába, és Nagy Zsombor drámainstruktor segítségével létrehoztuk a május 1-jén bemutatott színdarabot. A csoportunk egy részének volt korábbi színpadi tapasztalata (színjátszókör, szavalóverseny), de sokak itt léptek először színpadra. Teszik ezt azért, mert a témát nagyon fontosnak tartják, és mivel a rendszer megváltoztatásának cselekvési tere szűk, ezért a kisközösségekben szeretnének legalább beszélgetést indítani erről a sokszor szőnyeg alá söpört témáról.” – tette hozzá a projektvezető.
Az előadás után megosztotta lapunkkal a tapasztalatokat. Kiemelte, hogy általában az iskolák a gyakorlati információkat ugyan megosztják a szülőkkel, mint például, mikor lesz egy osztálykirándulás, mennyit kell befizetni rá, de a felmerülő konfliktushelyzetekről nem adnak megfelelő tájékoztatást.
„Egyre több sajátos nevelési igényű gyermek jár az osztályokba. Egy néző teljesen átélte a látottakat, a kirekesztés jól bemutatott folyamatát. Neki konkrétan el kellett mondania a gyermekének, hogy másnaptól nem járhat a megszokott osztályába. A legborzasztóbb, amit szülőként átélt, az a magány, hogy nem állt mellette senki.”- magyarázta Gábor Zsuzsa. „Ez az interaktív előadás azért jött létre, hogy beszédtémává tegyük ezt a problémát, és együtt törekedjünk arra, hogy jobb kommunikációval a konfliktusban résztvevő minden fél számára javítsuk a kimenetet.”
A projekt megvalósításához Zugló Önkormányzata is hozzájárult.
