Zuglóban, a mai Kassák Könyvtár falai között működött a hetvenes évektől a legendás Kassák Klub, ahol megfordult a Sebők Együttes, Hobo, innen indult a táncház mozgalom. Nógrádi Gábor író, a klub egykori vezetője, Cselenyák Imre író, aki a Hipnózis együttes tagjaként lépett fel a Kluban, és Nógrádi Gergely operaénekes, író, kántor idézték fel a múltat az Országos Könyvtári Napok keretében.
Az esemény apropóját az is adta, hogy 2023-ban volt ötven éve, hogy megnyílt az akkori szigorú politikai közegben egy új gondolkodást képviselő, fiataloknak szóló klub, amelyet végeredményben megtűrt az akkori politika.
„Az épületet 1968-ban kezdték el építeni, és akkor még pontosan nem tudták, hogy mi lesz a funkciója, de aztán 1969-ben megnyitották, nagyon hamar népszerű lett. Ennek az egyik oka, hogy 1970-től 1975-ig Nógrádi Gábor vezette a Kassák Klubot, aki olyan fellépőket hívott, akik népszerúvé tették a közösségi teret. Az akkori kerületi lapban az jelent meg, hogy „hirtelen népszerűvé vált, és nem is szerettük volna, hogy ennyire népszerűvé váljon.”- vezette fel a múltidéző beszélgetést Haszonné Kiss Katalin, a FSZEK 2. sz. régiójának igazgatója, az esemény moderátora volt.
A klub valóban vonzotta a kerület fiataljait. Az igazi áttörést 1973. november 13-a hozta, amikor Nógrádi Gábor meghívta a Sebők együttest (Sebők Ferencet és zenekarát), akik autentikus magyar népzenét játszottak a fiataloknak, és olyan szakemberek, mint például Timár Sándor, a Bartók Béla Táncegyüttes vezetője tanította a néptáncot.
Nógrádi Gábor volt az egyik meghatározó alakja a hazai táncházmozgalom elindításának. Pezsgő kulturális életet teremtett, ahova írókat, költőket, filmrendezőket hívott, az Uzsoki szakemberei pedig szexuális felvilágosítást tartottak a fiataloknak.
A neves költők közül Nagy László, Weöres Sándor, Pilinszky János is megfordult itt. Utóbbival kapcsolatban elmesélt egy kedves történetet.
„Egész nagy tömeg gyűlt össze Pilinszky Jánost várva, de ő nem érkezett meg időben. Felhívtam, és kiderült, hogy akkor kelt fel, mert hogy a drámáját éjszaka fejezte be. A helyzetet meg kellett oldani, taxiba ültem és elmentem érte, kértem, hogy hozza el a drámját is, amit a tervezett műsor, a beszélgetés után fel is olvasott.”- mesélte Nógrádi Gábor.
Nógrádi Gergely pedig három évesen ”csatlakozott a táncházmozgalomhoz”, vagyis édesapjával sok időt töltött a kluban.
„A zene megmaradt bennem, és az az emlék, hogy az emberek táncolnak körülöttem. Ahogy most lenézek a padlóra, sokkal magasabbról látom”- nevetette meg a közönséget az operaénekes-kántor-író.
Cselennyák Imre a hetvenes években a Füredi lakótelepen lakott, és rendszeresen átjárt a Kassák Klubba, akkor a Hipnózis együttessel fel is lépett itt, és rendszeresen járt ő is Sebőkék táncházába.
„Abban az időben a magyar nóta bűvöletében élt az ország. Sebőék viszont elmentek Erdélybe, hogy ott bekapcsolódjanak a helyiek mindennapjaiba. Hallgatták és össze is gyűjtötték az autentikus magyar népdalokat, népzenét, és ezt elhozták ide a Kassák Kluba” – hozzátette, hogy érdekes módon manapság is népszerűek az olyan popdalok, melyek népzenét dolgoznak fel.Tehát olyan új gondolkodásmódot, életfelfogást közvetített később is a népszerű Kassák Klub, melyek művészi pályákat is megalapoztak.
Felmerült a kérdés, hogy vajon manapság lenne-e igény egy ilyen klubra.
A válasz a múltidézők szerint nehézségekbe ütközne, viszont Haszonné Kiss Katalin tapasztalatai szerint a mai napig él az emberekben az az igény, hogy a mobiltelefon és a közösségi média nyújtotta kapcsolódásokon túl valódi közösségekhez tartozzanak. A könyvtárak különféle eseményei ezt az igényt szolgálják ki.
