Idén december 18-án gyújtották meg az első hanukai gyertyát a zuglói zsinagógában. Kardos Péter a Zuglói Körzet főrabbija Rózsa András alpolgármestert kérte fel a gyertyagyújtásra.
A szertartás után Kardos főrabbi elmondta, hogy idén ötvenedszer ünnepli a hanukát ezen a helyen. A legemlékezetesebb gyertyagyújtás öt évvel ezelőtt, a leégett zsinagóga üszkös, kormos falai között hidegben és sötétségben történt, mesélte a főrabbi.
– Akkor arról beszéltem, hogy a mi kis szentélyünk is úgy épült meg, mint a valamikori jeruzsálemi templom – idézte fel az eseményeket Kardos Péter, majd kitért az ünnep történelmi hátterére. A hanuka nem bibliai, hanem történelmi ünnep, a Talmud egy egész könyvet szán ennek taglalására. Legfőbb üzenete a csoda nyilvánossá tétele.
De mi is ez a csoda?
– A szír görög csapatok elfoglalták a jeruzsálemi templomot, amelyet teleraktak istenszobrokkal – mesélte a főrabbi.- A zsidó vallásban a szobrok a bálványimádással egyenrangúak, az első három főbűn egyikéhez tartoztak. Krisztus előtt 163-ban kiszlév hónap 24. napján végül a makkabeusok maroknyi serege legyőzte a hatalmas szír görök hódítókat, kiszórták a szobrokat a szentélyből- tette még hozzá.
A hanuka főszereplője az olaj, amely a templom szenteléséhez kellett, de csak egy napra való adag maradt, ami viszont nyolc napig égett.
Hanuka idején minden egyes nap egy-egy gyertyát gyújtanak meg a nyolc ágú gyertyatartón, a hanukián, a kilencedik vagy szolga (sámás) gyertya segítségével. A csoda nyilvánossá tétele pedig úgy zajlik, hogy a hanukiát az ablakba helyezik.
A hagyomány szerint ilyenkor fánkot esznek a hívők, de Kardos főrabbi kiemelte, hogy nem a fánk a fontos, hanem az olaj, vagyis az olajban sült étel fogyasztása.
A szertartáson részt vett Várnai László, Rozgonyi Zoltán, Borbély Ádám önkormányzati képviselők, később csatlakozott Horváth Csaba polgármester is.
