Zugló 2024-es költségvetésének fókuszában a gondoskodás áll – jelentette ki Horváth Csaba polgármester a büdzsé elfogadása kapcsán rendezett sajtóbeszélgetésen. Az eseményen a városvezető tájékoztatást adott az önkormányzat előtt álló kihívásokról, a kerületben április 1-el induló ingyenes diákbérlet bevezetéséről, valamint Zugló két mintaprojektjéről, a gyermekvédelmi koncepcióról és az országosan is egyedülálló svédasztalos menzai diákétkeztetésről.
A polgármester tájékoztatójában kiemelte, az önkormányzat tevékenysége a gondoskodó, a fejlődő, a zöld és a biztonságos Zugló pilléreken alapszik. A ciklusra kitűzött tervek megvalósítását jelentősen befolyásolta a koronavírus-járvány, majd az azt követő válság és a kormány
forráselvonásai. Ennek kapcsán Zuglónak az idén 4,3 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetni, a jogszabályváltozás miatt pedig 600-650 millió forint gépjárműadótól esik el, ez az éves útfelújítás keretösszegének felel meg.
Az idei költségvetésben a gondoskodás azért kapott nagyobb szerepet, mert az infláció ugyan lecsökkent, de a lakosságra gyakorolt negatív hatásai megmaradtak. Éppen ezért került a büdzsébe a tavalyinál 20 százalékkal több forrás szociális támogatásokra. A dotáció emelésével
párhuzamosan az önkormányzat növelte a támogatások igénybevételi jövedelemhatárát és a támogatások mértékét.
A polgármester arra is kitért, hogy a 2024-es költségvetésben új elemként jelent meg az ingyenes diákbérlet juttatás. Ezt a 15 és 25 év közötti nappali tagozaton tanuló zuglói diákok veheti igénybe Budapest közigazgatási határán belüli utazásra. A 11 ezer kerületi fiatalt érintő szemeszterbérletre 50 millió forintot fordít a kerület. A városvezető ennek kapcsán megjegyezte, ő már 2010-ben felhívta rá a figyelmet, hogy a fővárosban a közlekedés csak akkor tartható fenn, ha minél többen használják a közösségi közlekedést. Az ingyen diákbérlet a fenntarthatóságot is szolgálja, mert aki fiatal korában hozzászokik a közösségi közlekedéshez és rájön, hogy azzal gyorsabban elérheti úti
célját, felnőttként is használni fogja.
Horváth Csaba arról is beszélt, hogy az önkormányzatnak jelentős kihívásokkal kell szembenézni, azonban a kormányzat nem együttműködő, pedig az érdekek sok esetben egybeesnek. Ilyen a kerület infrastrukturális fejlesztése. Megépült a Puskás Ferenc stadion, amely rendezvényei
hatalmas tömegeket vonzanak, de nincs megfelelő közlekedési kapacitás az emberek szállítására, illetve a parkolóhely hiány miatt gyakran közlekedési káosz alakul ki. A Bosnyák tér mögött vélhetően kormányzati negyed épül, amely várhatóan hatalmas forgalmat generál, azonban nem épült meg a 4-es metró Bosnyák térig terjedő, 2011-ig vasúthatósági engedéllyel rendelkezett második szakasza és törölték a Thököly úti gyorsvillamos projektet is. Most Rákosrendező került a kormány célkeresztjébe, hogy mit akar építeni nem tudni, mert nem tájékoztatja az érintett kerületeket. Ha a tervezést elrontják, és nem veszik figyelembe a modern településműködési standardokat, nem lehet megfelelően közlekedni, illetve elérni a szolgáltatásokat egy szellemváros létesül, mint Belgrádban. A megfelelő infrastruktúra kiépítésével lehet, hogy a befektető kevesebb hasznot fog realizálni, de ha a metró és villamosvonal fejlesztések elmaradnak, illetve nem épülnek meg a szükséges felüljárók és átszállóhelyek, a lakások eladhatatlanok lesznek, ami rosszabb üzlet.
A városvezető kiemelte, hogy Zuglónak két olyan mintaprojektje van, amelyet bárkinek szívesen átad. Az egyik a kerület gyermekvédelmi koncepciója, amely hatásos védelmet nyújt a gyermekbántalmazás és a pedofil cselekmények ellen. A rendszer négy alapja a jelzés, a vizsgálat,
a felelősség megállapítása és az áldozatok támogatása. A másik ajánlott módszer az országosan is egyedülálló svédasztalos menzai diákétkeztetés. Ennek keretében valamennyi tanuló minden ételből tetszése szerinti összeállításban annyit és annyiszor vehet, ahányszor csak akar. Akinek egyik sem felel meg az a hidegkonyhai ételekből választhat. Ezzel az étkeztetési formával jelentősen lecsökkent az élelmiszerhulladék mennyisége.
A kérdésekre válaszolva Horváth Csaba elmondta, a Bosnyák téri befektetői beruházást végző Bayer Construct Zrt.-vel még nem jött létre a településrendezési megállapodás. A kerület a befektetőtől azt várja, hogy az előzményszerződésekben rögzített, de elmaradt beruházásokért az
önkormányzatnak fizessen 3,5 milliárd forintot és hajtson végre 9 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztést.
A polgármester kihangsúlyozta, a Rákosfalva park 1-3. szám alatti ingatlannal kapcsolatban egyes sajtóorgánumokban megjelent információk valótlanok. A képviselő-testületnek olyat nem javasolt, hogy a kerületi önkormányzat vásárolja meg a létesítményben lévő, eladó magánterületet. Az épület korábban könyvtárként szolgált része a fővárosé, a társasházi törvény alapján a fővárosnak elővásárlási joga van a kínált tulajdonhányadra. A testületi ülésen arról volt szó, hogy a főváros és a kerület közötti ingatlancsere esetén a Rákosfalva parki fővárosi épületrészben a jobb egészségügyi ellátás érdekében a Füredi lakótelepiek részére háziorvosi rendelőket lehetne kialakítani, az Örs
vezér terei szakrendelőben pedig fejlesztéseket lehetne megvalósítani.
