Állami forrásokból megújul a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének székháza, a Hermina úti Sipeki-villa. A kormány a korábbi 3 milliárd forint mellett újabb 500 millióval támogatja a beruházást.
A Belügyminisztérium Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkársága és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) sajtótájékoztató keretében jelentette be, hogy a kormány 496 millió forintnyi többletforrást biztosít a Hermina út 47. szám alatti székház felújítására.
„A 115 éves szövetségünk a mai napig olyan szolgáltatásokat nyújt, amely segít a látássérült és vak emberek társadalomba való beintegrálásában – mondta dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke. – Ezért is van szükségünk erre a székházra.”
Borbély Ádám zuglói önkormányzati képviselő elmondta, jó látni, hogy Zuglóban is sorra újulnak meg az épületek. Csak a Hermina úton megújult már a Tisza István haláláról elhíresült Róheim-villa, és hamarosan elkészül a Bethesda Gyermekkórház új szárnya is. És, ha nem is a Városligethez kapcsolódik, de onnan nem messze, a Columbus utcában is nagy beruházás zajlik, ahol a Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnáziumnak helyet adó épületet újítják fel.
„A Sipeki-villa egy építészeti remekmű – mondta Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára -, amely közel 80 éve már a magyar vakok és látássérültek integrációját szolgálja. A mostani többlettámogatással a kormány azt bizonyítja, hogy mennyire elkötelezett az akadálymentesítés és a munkához jutás terén.”
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a Sipeki-villa még az idén megújul, és az MVGYOSZ hamarosan visszaköltözhet a Hermina úti ingatlanába.
A villa 1905-ben a magyar és a nemzetközi szecesszió legkiemelkedőbb képviselőjének, Leichner Ödön tervei alapján épült. A megbízó dr. Sipeki Balás Béla Zala megyei főispán volt. Az épületet 1947-ben vásárolta meg a budapesti vakok szövetsége. Miután a 60-as, 70-es években megalakultak a megyei szervezetek, a villa már túl kicsinek bizonyult, ezért az épület mögött egy új szárnyat építettek, melyet 1973-ban adtak át. Itt kapott helyet a Braille-nyomda, két könyvtár, a stúdió, a Pest megyei szervezet, illetve a Hermina terem néven ismert kultúrterem is.
