Rákosrendező ügyével kapcsolatban tartott beszélgetéssel egybe kötött előadást tartott a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Urbanisztikai Társaság, amelyen a zuglói önkormányzat is képviseltette magát.
Zsúfolásig megtelt a Magyar Építőművészek Szövetsége belvárosi székházának díszterme, mely ismét azt jelezte, hogy Rákosrendező tervezett rehabilitációja nagyon sokakat érdekel.
Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezetője azokat a terveket ismertette, melyeket az általa vezetett tervezőcsoport már 2019-ben elkészített. Ezekben a tervekben Rákosrendező barnamezős beruházásként szerepel, melyben a fő hangsúly egy újabb nagyméretű városi park kialakításán van. Ezekben a tervekben a maximum 60 méteres épületek is szellősen helyezkednének el, illetve a vasútvonal és állomás is illeszkedne a környezetbe. A Tatai úti csomópontnál egy felüljáró biztosítaná az akadálymentes összeköttetést a XIV. és a XIII. kerületek között, míg a gyalogosoknak is lenne hídja a vasúti sínek fölött. Az ott lakók kényelmes közlekedését nemcsak a vonat, hanem a meghosszabbított vonalú kisföldalatti is biztosítaná.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze elsősorban külföldi mintákkal ábrázolta, miként lehetne egy ekkora – nagyjából 230 hektáros – területet élhető városrésszé tenni. Mindkét előadó egyetértett abban, hogy egy ilyen volumenű beruházás közlekedési, szociális és humán infrastruktúrával jár, amely komoly előkészületeket kíván. Azzal, hogy kiemelt állami beruházássá nyilvánították Rákosrendező rendezését, a főváros és az érintett kerületek beleszólási lehetőségeit is leszűkítették.
„Mi, zuglóiak is egy élhető és zöld dominanciájú városrészt szeretnénk” – mondta Horváth Csaba polgármester, aki a szervezők kérésére szólt hozzá a témához. Hozzátette uyganakkor, hogy a kormány észjárását ismerve egy olyan pillanatban ismerhetik meg a terveket, amikor már késő lesz. Éppen ezért szeretnének szakmailag alátámasztott érvekkel nyomást gyakorolni a kormányzatra, amely közakarat talán a beruházóhoz is eljut majd. Megjegyezte, hogy már egyeztetett időpontot Lázár János építési és közlekedési minniszterrel, melyen a beruházás lett volna a téma, de a találkozót a tárcavezető lemondta.
A rendezvény végén többen is hozzá szóltak az elhangzottakhoz. Volt, akit az érdekelt, hogy hány lakást terveznek a területre, illetve akadt, aki az M3 bevezetőjének városi autóúttá alakítása miatt szólalt fel. A legfontosabb kérdés azonban az volt, hogy hány év alatt valósulhat meg egy ilyen volumenű beruházás, melyre azonban a tervek ismerete hiányában nem kaphatott választ.
