Az önkormányzatok jelene és jövője volt a téma a Városért Egyesület legutóbbi rendezvényén. A Zuglói Civil Házban október 19-én a házigazda, Horváth Csaba zuglói polgármester Lamperth Mónika volt belügyminiszterrel, majd jegyzővel, Baranyi Krisztina Ferencváros és Csőzik László Érd polgármesterével, valamint Lengyel László közgazdásszal beszélgetett a témáról.
A résztvevők először a jelenlegi ciklusból eltelt négy esztendőt értékelték. Abban mindnyájan egyet értettek, hogy nagyon nehéz időszak van mögöttük. Egyrészt, mert a legtöbb fővárosi kerületben 2019-ben olyan csapat került vezetői pozícióba, akiknek korábban kevés tapasztalatuk volt. Majd hirtelen szembe találták magukat a COVID-dal, annak minden nehézségével. Később jött az ukrán háború kirobbanása és azzal együtt egy energiaválság, majd ezt tetézte még a magyar kormány önkormányzatokat sújtó számos intézkedése, leginkább a szolidaritási adó többszöri drasztikus emelése.
„Le a kalappal az önkormányzatok előtt, hogy ebben a rendkívül nehéz időszakban is bizonyítani tudták, képesek az irányításra” – mondta Lamperth Mónika. A beszélgetés résztvevői abban is egyet értettek, hogy Budapest kiemelt szerepet tölt be a hazai politikában. A magyarországi ellenzék ugyanis elsősorban a fővárosban koncentrálódik. Ennek köszönhetően itt van a legtöbb ellenzéki kerület, sőt ezekben a szűk régiókban az ellenzék kétharmados többséggel is rendelkezik. Ám, ennek eredménye az is, hogy a legtöbb elvonás Budapestet sújtja.
Lengyel László közgazdász szerint ettől már nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti kerületek is szenvednek. Túlélési technikák is szóba kerültek, Érden például az önkormányzat szakembereinek tudását kihasználva sikerült lecsökkenteni a kiadásokat, Ferencváros pedig megpróbál a kormány által rájuk kényszerített beruházásokból – atlétikai stadion, Budapest – Belgrád vasútvonal – hasznot húzni. Horváth Csaba szerint a Bosnyák téri kormányberuházástól Zugló is remélheti a 4-es metró vonalának meghosszabbítását.
Legvégül az előttük álló időszakról is szót ejtettek. Így többek között arról, hogy sorsdöntő választások előtt áll az ország 2024-ben. Egyrészt, mert június 9-én tudni kell majd eligazodni a szavazólapok között, másrészt, mert az egyszerre lebonyolított választáson az Európai Uniós szavazásnak a kormány szempontjából az eddiginél jóval nagyobb szerepe lesz, illetve az önkormányzati választáson nemcsak a kormány és az ellenzék között, hanem az ellenzéken belüli erőviszonyokról is döntenek majd a választók. Abban azonban mindnyájan egyet értettek, az ellenzéknek csak úgy lehet reális esélye a jelenlegi hatalommal szemben, ha a kisebb pártok képesek lesznek összefogni és a közös cél érdekében egységbe tömörülni.
