Egy olyan iskola nyílt napján jártunk, ahol az oktatás-nevelés középpontjában valóban a gyermek áll életkori sajátosságaival, személyiségével együtt, és ehhez illeszkedik a tananyag, illetve ahol tevékenységeken keresztül elsajátítják, átélik, hogyan működhetnek egy közösség tagjaiként, megismerhetik önmagukat, képességeiket, valamint az őket körülvevő természeti világot. Ebben az iskolában a szülőkkel is nagyon szoros az együttműködés: a havi rendszerességű találkozásokon megismerhetik, miben-hogyan halad gyermekük és osztályuk, illetve, hogy miként tudják fejlődésüket az otthoni környezettel támogatni.
Az Őszi Nyitott Udvar eseményen elültették az iskola előkertjében azt a fát is, amelyet Zugló Önkormányzatának környezetvédelmi pályázati támogatásából vásároltak meg egyéb famentő és kertrendezési tevékenységek mellett.
Látos Eszter, az iskolát fenntartó Zeg-Zug Waldorf Egyesület egyik képviselő választmányi tagja volt a vendéglátónk. Többek között tájékoztatott arról is, hogy 2016 óta működik az iskola, amit 11 család alapított Vekerdy Tamás egy 2014-es zuglói előadását követően. Idén repül majd ki az első nyolcadikos osztályuk. A Waldorf-iskolák ugyan különböznek egymástól, de mindegyikük a múlt század elején élt Rudolf Steiner szellemiségét követi. A nemzeti alaptantervhez illeszkedik saját kerettantervük, viszont azon belül lehetőségük van több szempontból rugalmasan kezelni az oktatást.
Látos Eszter három gyermeke közül kettő már az iskolába jár, egyikük idén végez. Eleinte nehezen indultak el a Waldorf felé olyan tévhitek miatt, mint például, hogy ez “tarisznyás művészlelkeknek” való iskola, hogy itt túl nagy szabadosságban hagyják a gyerekeket, miközben egy elzártabb burokban tartják, vagy hogy a modern kort és eszközeit teljesen ki kell zárnia az ide csatlakozóknak. De mivel alternatív iskolát kerestek a gyermekeiknek, úgy gondolták, hogy mégis eljönnek egy nyílt napra, és ahogy megismerték az itteni közösséget, az itteni szemléletet, megértették a szavak mögötti lényeget: hogy itt nem művészeket képzenek, hanem a művészeteken keresztül oktatnak, hogy nem szabadosságban, hanem szabadságban hagyják a gyerekeket, az a bizonyos burok nem elzár, hanem megvéd és megerősít, illetve hogy bizonyos témák és eszközök nem tiltottak, csak mindent a megfelelő helyen, időben és módon ismertetnek meg a gyerekekkel.
A leendő elsősök szüleinek idén is havonta szerveznek majd felvételi ismerkedő eseményeket. Bárki, aki kicsit is nyitott afelé, hogy a gyermeke teljesebb életet éljen, egy közösség aktív tagja legyen felnőttként, érdemes elmennie egy Műhely Zug szülői alkotó alkalomra, ahol például a Waldorfos szülőkkel találkozhat, akikkel átbeszélheti a kérdéseit, és betekinthet abba a közösségi szellembe, amelyet az ottani szülők képviselnek. A pedagógusokkal pedig olyan bemutató órán vehet részt, ahol kipróbálhatja, hogy milyen oktatásban lesz majd része gyermekének. Arra is fel kell készülniük, hogy a Waldorfos gyermekek életébe be van építve napi szinten az időjárástól függetlenül a szabad levegőn levés, a mozgás, tehát két váltóruhával, gumicsizmával és esőálló kabáttal nem árt majd érkezniük. Az osztálytermeikben pedig otthonos hangulatot teremt a mesesarok fotelje, szőnyege, hiszen mesével és beszélgetőkörrel kezdődik egy Waldorfos diák iskolai napja. Azt is megtudtuk, hogy a Waldorf-iskolában egy osztálytanító kíséri végig a gyerekeket elsőtől nyolcadikig, az oktatásban pedig fokozatosan kapcsolódnak be a szaktanárok.
Tőkési Diána, az iskola 2. osztályos osztálytanítója az oktatás részleteit ismertette.
„A Waldorf-pedagógiának az alapját Rudolf Steiner rakta le és az Általános embertan című művén nyugszik. Mi a gyermekek életkori sajátosságait vesszük figyelembe az oktatás során, nem a tananyagot tanítjuk, hanem kísérjük a gyermeket azon az úton, ami az övé, és mi csak támogatjuk őt a szülőkkel karöltve. Mindig olyan oktatási anyagot kapnak, ami az életkoruknak megfelelő. Ez az a szemlélet, ami a klasszikus oktatási módszertől eltér”- magyarázta Tőkési Diána, aki hozzátette, hogy vannak gyerekközpontú vagy kifejezetten művészi munkára építő iskolák, és bár az iskola nevében benne van az alapfokú művészeti nevelés, az nem azt jelenti, hogy kis művészeket képeznek itt, hanem azt, hogy a művészet, a képzőművészet, a zene, a mozgás közegében zajlanak a mindennapjaik. „A pedagógus is igyekszik a nevelés művésze lenni, ezt a szemléletet adjuk át a gyermekeknek” – tette hozzá a tanítónő.
„Reggel egy főoktatással indul a napunk, amely 8-tól 10-ig tart. Ennek része egy ritmikus rész, amikor megmozgatjuk a gyermekeket, énekelünk, mondókázunk. Egy helyes ritmust, egy helyes légzést alakítunk ki a gyermekben. Nagyon sokat énekelünk, játszunk hangszereken. Első osztálytól furulyán tanulunk. Emellett a főoktatásban van az a klasszikus tanulás, amit megszoktunk az állami rendszerben, mint például a füzetmunka. Minden órát egy történettel zárunk le, ami az adott életkornak a legfontosabb sajátosságait hordozza magában, azokkal az ősképekkel dolgozunk, amik szerintünk helyes útra vezetik a gyermeket, támogatják őket. Emellett minden héten van zeneóra, festés, két idegen nyelvvel ismerkednek első osztálytól, és van egy nagyon különleges tantárgy, ami csak a Waldorfra jellemző, ez az euritmia. Ez utóbbi egy olyan mozgásművészet, amely támogatja mindazt, amit mi reggeltől délutánig képviselünk. A kisebbeknek még inkább a meseképekkel, de a nagyobbaknál már komoly térformákkal fejlesztjük a szociális készségeiket. Mi azt szeretnénk, hogy ne csak egyénként tudják megállni a helyüket a diákjaink ebben a világban, hanem a közösségnek a tagjaként is. Ez az, ami az iskolánknak a legfontosabb üzenete. Mindenki önálló individuum, de hogy együtt mit hozunk létre, a jövő szempontjából az a legfontosabb”- tájékoztatta lapunkat a tanítónő.
Az Őszi Nyitott Udvaron bemutatkozott az iskola nyolc osztálya azokkal a gyakorlatsorokkal, illetve zenei, nyelvi műsorral, amivel nap mint nap foglalkoznak.
Majd a Zuglói Önkormányzat környezetvédelmi pályázatán elnyert támogatásból vásárolt fát ültették el az épület előtti kertben. A pályázati támogatásból speciális eljárással megmentettek két beteg fát az iskolaudvaron, egy méhlegelő kerítésének kialakítására pedig a vesszőanyagot is ebből finanszírozták, illetve tervezik még két korosabb fa beszerzését és ültetését a mostani új facsemete mellé, hiszen – ahogyan Látos Eszter mondta – így tudják segíteni az épület árnyékolását, a porfogást és a zajszűrést is. Ezzel pedig megfelelőbb környezetet teremtenek az iskola céljainak megvalósításához, hogy “az egyéni igények, képességek figyelembevételével rugalmas, és megfelelő válaszokat adjanak a mai kor kihívásaira, miközben közösségi, nyitott, önálló és gondolkodó gyerekeket nevelnek”.
