Rákos-patak múltja, jelene, jövője címmel nyílt kiállítás a Budapest 150 rendezvénysorozat keretében az Összefogás Zuglóért Egyesült szervezésében a Zuglói Civil Házban. A kiállítás képein megelevenedik a patak múltja, a patak mentén igénybevehető szórakozási, sportolási, illetve rekreációs lehetőségek.
Békefi László, az Összefogás Zuglóért Egyesület elnöke köszöntőjében és lapunknak is elmondta, hogy példaértékű összefogás jött létre a Rákos-patak menti kerületek civil közösségeivel a patak megóvására. Tavaly nyáron közösen egy, a patakért vállalt védnöki iratot szignóztak az érintett civil szervezetek.
„Nekünk sokkal fontosabb a patak, mint mi a pataknak. A kiállítás igyekszik közelebb hozni az emberekhez a Rákos-patakot, megmutatja, hogy miért is fontos, hogy vigyázzunk rá és revitalizáljuk” – mondta lapunknak Békefi László.
„Ez a rendezvény egy sorozat része, illetve része a Budapest 150 emlékévnek is, ahol nagyon jelentős támogatást kaptunk a fővárosi önkormányzattól, amit köszönünk. Fontosnak tartom még a Fővárosi Önkormányzat egyértelmű értékvállalását a természetvédelem mellett. Ezt külön köszönöm főpolgármester úrnak és polgármester úrnak”- zárta a megnyitó beszédét az elnök.
Karácsony Gergely főpolgármester örömmel jött újra Zuglóba. A Rákos-patak története Budapest történeténél sokkal régebbi, emelte ki a főpolgármester köszöntőjében.
„A patak környékén élő emberek vissza akarták kapni a régi patakot, nem a lebetonozott csatornát, hanem azt, ami életet adott a múlt században is még például a bolgárkertészeken keresztül egész Budapestnek, azt a patakot, amiben gyerekek fürödtek és fantasztikus képeket is készített róla például Kinszki Imre, aki a Róna utca környékén lakott és csodálatos képeket csinált a 20-30-as években a Rákos-patakban fürdő gyerekekről. A lánya, Kinszki Judit Zugló díszpolgári címét is megkapta – tért ki erre a fontos részletre a főpolgármester.-
Zuglói polgármesterségem idejéből emlékszem arra a beszélgetésre, amikor a zuglói kisebbségi bolgár önkormányzat képviselői mesélték az ő nagyszüleikről, akik itt malomban őrölték a lisztet.”
„Nagyon büszke vagyok arra az együttműködésre, amit a Főváros és Zugló alakított ki. És nagyon örülök annak, hogy a patak rekultivációját polgármesterként el tudtam kezdeni, majd főpolgármesterként egy picit tudtam segíteni, és közösen átadni a polgármester úrral – emelte ki Karácsony Gergely.- „Egész Budapesten, de azt hiszem, hogy Magyarországon is az egyik legjelentősebb patak-rekultiváció programot hajtottuk végre. Városi patakunk kezdett új élettel megtelni, és egy kicsit helyreállt az az elvesztett kapcsolat, amely a városlakó és a természet között régen megvolt.”
A főpolgármester ezek után kitért a Rákosrendezőre tervezett beruházásra.
„A főváros tervei, amelyek ennek a területnek a hasznosításáról szóltak, fontos elemeként kezelik a Rákos-patakot. Egy duzzasztott tavat képzelünk el, az ott lévő kialakítandó park területére. Ha azok a tervek valósulnak meg, amiket eddig hallottunk a politika másik oldaláról, ott a Rákos-patak nem élettel fog megtelni, hanem valahol ál zöld felületek alatt fog csordogálni. Nyilván ezt mi nem akarjuk, hanem azt szeretnénk, ha a Rákosrendező be tudná fogadni szépen a Rákos-patakot és ki tudna teljesedni az a program, amit mi terveztünk”- zárta gondolatait a főpolgármester.
Majkó Zsuzsanna, a Samodai József Helytörténeti Műhely vezetője a kiállítás múltat idéző részéről beszélt. Kiemelte, hogy e Rákos-patakról rendezett kiállítás maga is történelmi pillanat, hiszen mindeddig, vagy legalábbis hosszú idő óta nem rendeztek a patak múltját bemutató tárlatot.
„A Rákos-patak közelmúltbéli történetét látva sokakban felmerülhet az a kérdés, hogy ugyan kit is izgathat ez a szerény kis csordogáló patakocska – tette fel a kérdést a helytörténeti műhely vezetője.- „De nem volt ez mindig így. A zuglói helytörténeti műhely feldolgozta a Rákos-pataknak ezt a történetét, ami a források alapján elérhető volt – folytatta Majkó Zsuzsa.- „Látható, hogy rendkívül fontos szerepet töltött be a patak a környezetében élő emberek életében. Túl azon, hogy a vize is iható volt még a 19. században, az állatok itatására, a bolgárföldek locsolására használták, de ezenkívül még rengeteg kisipari tevékenységre használták, a kenderáztatástól a nagyon fontos jégvágásig.”
Majd a Népszabadság 1970-ből származó újságcikkéből idézett, amelyben az újságíró azon borongott, hogy egy vegyi szennyezés miatt rózsaszínné vált a patak színe.
„Az újságíró azt írta abban a cikkben, hogy a pataknak van múltja, de nincs jelene -idézte Majkó Zsuzsa.- „A múlt az, amit most bemutatunk. Mi már tudjuk, hogy van jelen, legalábbis a zuglói szakaszon ez már nagyon szépen látszik, és nagyon reménykedünk abban, hogy jövője is lesz.”
Garay Klára, az Összefogás Zuglóért Egyesület tagjának a patak jelenéről és tervezett jövőjéről tartott beszédéből kiderült, hogy a jövő zálogát az érintett kerületek és a főváros összefogásában, együttműködésében látja.
„Az egyik szerelmem a Rákos-patak. A jövőt nem tudom bemutatni, mert nincs olyan tehetségem, viszont amilyen szépen felújították a Rákos-pataknak egyes zuglói részeit a Mogyoródi és az Egressy úttól indulva a Bartl János utcáig, az követni való példa”- mondta a szakember. – „Hogy mit jelent a rekultiváció? Azt, hogy újra élővé tesszük részben a növényzet és az állatvilág számára a patakot, de ami még nagyon fontos, hogy a ma élő embernek adjon programlehetőséget, hogy futhassanak, kerékpározhassanak, sétálhassanak, üldögélhessenek, pihenhessenek a partján” – tette hozzá Garay Klára.-„Használják, szeressék a Rákos-patakot és magyarázzák el mindenkinek, hogy mi a különbség egy focipálya füve és a patakpart között. Ne akarják minden áron lekaszáltatni azt a szerencsétlen patakpartot, mert régen az ott növekedő füvet a birkák legelték le, és hagyták, hogy virágozzon. A virágok odacsalják a beporzókat, a lepkéket a patak partjára, ami további élettel tölti meg a környéket.”
A megnyitó végén Békefi László az egyesület nevében virágcsokrot adott át Garay Klárának, Majkó Zsuzsának és Bese Juditnak áldozatos munkájukat megköszönve.
A rendezvényen részt vett Horváth Csaba polgármester, Hajdu Flórián alpolgármester, Pécsi Diána, Sokacz Anikó és Sógor László önkormányzati képviselők.
