Százötvenedik születésnapjára készülve a fővárosi önkormányzat (és a Budapest Brand) nagyívű tervei között szerepel a Budapest nagyregény megírása. Minden kerületnek lesz helye a könyvben és minden fejezetet, azaz minden kerületet más és más író, költő mutat be. Zugló Tóth Krisztina névjegyével kerül be a nagyregénybe. Őt kérdeztük, hogy halad a munka
Mivel kerül be Zugló a Budapest nagyregénybe neked köszönhetően?
Még nem döntöttem el, mi lesz a végleges helyszín, de terveim szerint szerepelni fog benne a Bánki Donát utca és a Vitézi telep környéke, én ugyanis oda születtem, és szeretném valahogy beleszőni a helyszint a történetbe. A másik vágyam, hogy az egykori vidámpark megjelenjen a könyvben. Nyilván sokunkban élnek emlékek az egykori dodzsemről vagy az Elvarázsolt kastélyról. A kislányomnak már nem tudom megmutatni, hogyan is nézett ez ki, de mesélni lehet, és ez a könyv nagyszerű lehetőség erre.
Milyen képet festesz a kerületről?
Nem tudok átfogó képet adni, hiszen egy nagy terjedelmű, mozaikos szerkezetű műről van szó, amelyet 23 különböző szerző jegyez. Zugló lesz szereplőim életének helyszíne, de csak annyit látunk majd felvillani, amennyit az ő életükből, vagyis tulajdonképpen csak rövid eseményeket.
Mennyire szereted Zuglót?
Újra és újra visszavezet ide az utam. Zuglónak nagyon különböző arcai vannak. A kertvárosias részek egészen más hangulatot árasztanak, mint mondjuk a Stefánia, amelyen végigsétálva az ember megérez valamit a régi Pest hangulatából. A Liget számomra gyerekkori emlékeket idéz, ahogyan a Bosyák tér is, ahol apám, aki zöldséges volt, gyakran megfordult.
Kritikus is leszel Zuglóval szemben?
Nem, egyáltalán nem. Ennek a könyvnek nem ez a célja, de én különben is elfogult vagyok, még a ronda részeit is szeretem. Legyünk őszinték, vannak itt kedélytelen szegletek is, de összességében ez egy nagyszerű hely. Minden alkalommal szerencsésnek érzem magam, amikor a Stefánián sétálok hazafelé és felnézek a Földtani Intézet tetején a Glóbuszra. Micsoda szép helyen lakom!
Ha mese vagy élettörténet lesz, akkor az miről fog szólni ? Esetleg nagyvonalakban kis ízelítő?
Ne szaladjunk ennyire előre! Egy 1944-es epizód biztosan lesz benne, a történet másik síkját pedig a hetvenes évek elejére tervezem tenni. Abból az időszakból már nekem is vannak kora gyerekkori emlékeim.
Van terjedelmi korlát vagy rád bízták a szervezők, mennyit írsz Zuglóról?
Minden szerző azonos terjedelemben ír az általa helyszínül választott kerületről, és a történetek cselekménye munka közben szövődik majd egybe. Egyenként harmincezer karakter, egy fejezet jut minden egyes írónak. A regény szerkesztése közben biztosan mindnyájan fogunk még változtatni a szerkezeten és a cselekményen annak érdekében, hogy az egymástól függetlenül íródó sztorik a végén valami koherens egésszé álljanak össze. Ehhez azonban az kell, hogy mindnyájan készítsünk egy vázlatot, és lássuk egymás tervezett karaktereit, valamint a felmerülő idősíkokat és lehetséges kapcsolódási pontokat. A vázlatnak március 20-ig kell elkészülnie, a tényleges megírásra pedig ott van a nyár.
Mennyire más ez a munka, mint az, amit általában csinálsz?
Az írás többnyire magányos tevékenység. A Budapest nagyregény viszont csapatmunka, ahol figyelembe kell vennünk a többieket. Izgalmas feladatnak látszik, és engem különösen izgat, hogyan áll össze egy ilyen fajta bonyolult prózai szerkezet. Közben leadtam az új novellás kötetemet is, Könyvhétre már meg is jelenik. Az Ahonnan látni az eget tehát készen van, most minden energiámmal a Budapest 150 projektre koncentrálhatok. Nagyon jó ötletnek tartom és örülök, hogy részese lehetek ennek az irodalmi játéknak.
