A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja kapcsán egy rendhagyó történelemórát tartott hetedikes nyolcadikos diákoknak Majkó Zsuzsa történész azokról a hősökről, akik a második világháború vészterhes idejében zsidók százait mentették meg Zuglóban.
A zuglói Móra Ferenc Általános Iskola és a Dr. Mező Ferenc Általános Iskola diákjai megtöltötték a Civil Ház színháztermét, ahol Várnai László alpolgármester köszöntötte őket az április 16-i emléknap alkalmából.
Várnai László alpolgármester köszöntőjében arra biztatta a fiatalokat, hogy kérdezzék nagyszüleiket, dédszüleiket a múltról, mert a felmenőik által megélt családi történetekből értik meg igazán a második világháborút. Az alpolgármester kiemelte, hogy a holokauszt szörnyűségeihez hasonló események most is zajlanak a világban. „Azért kell erről beszélni, mert az emberek mindig hajlamosak a kirekesztésre, de figyelni kell, hogy ilyen ne történjen meg újra”- zárta a bevezetőjét Várnai László.
A Zuglói embermentők a vészkorszakban című rendhagyó történelem órán Majkó Zsuzsanna, a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely vezetője beszélt a második világháború utolsó szakaszában a nyilasok hatalomra kerüléséről, mely Zugló történetének a legsötétebb napjait hozták el. Az áldozatokról sok szó esik, de az embermentőkről alig emlékezünk meg, hangsúlyozta a történész. „Azokról, akik az üldözött zsidó embereknek valamilyen módon menedéket, segítséget nyújtottak, akár úgy, hogy bújtatták vagy hamis papírokhoz segítették őket. Nagyon kalandos dolognak tűnik, de ha az ember tudja, hogy a nyilas terrorig komoly börtönbüntetés, a nyilas hatalom átvétele után pedig halálbüntetés járt azért, ha valaki zsidó embert bújtatott, ez már egészen más fénytörésbe helyezi a dolgokat”- ezek az emberek a saját életük kockáztatásával mentették sokszor számukra ismeretlen embertársaikat, mesélte a történész. A rendhagyó történelem órát a történelmi háttér ismertetésével folytatta Majkó Zsuzsanna. Felvázolta, hogy főleg a trianoni békeszerződés után elcsatolt magyar területek visszaszerezés miatt lépett szövetségre Magyaroroszág a hitleri Németországgal. A szövetségnek nagy ára volt, mert a német birodalomban a zsidók teljes jogfosztását hajtották végre. A magyar politikának is igazodnia kellett ehhez, 1938-41. között három kirekesztő törvényen túl 1944. március 19-ig, a német megszállásig néhány szomorú kivételtől eltekintve a zsidóság élete nem volt veszélyben.
A megszállás után történt a ma holokausztként ismert kegyetlen pusztítás.
Ebben az időszakban Zuglóban is voltak olyan emberek, akik jelentős számban, saját befolyásukat használva, emberek százainak életét mentették meg, de a rendszerváltásig nem is lehetett a kiemelt három zuglói életmentőről hallani.
Közéjük tartozik Slachta Margit, aki az első női képviselő volt a magyar országgyűlésben, a nők egyenjogúsításáért küzdött. Megalapította a Szociális Testvérek Társasága nevű apostoli rendet, melynek székháza a Thököly út Stefánia út sarkán állt. A szemben lévő épület volt a zuglói nyilasház. Slachta Margitnak olyan összeköttetései voltak, melyekkel közel 2500 zsidó embert mentett meg. Tóth „Potya” István, focista és foci edző a Telepes utcai épületben több száz zsidó ember életét óvta meg hamis papírokkal. Végül a magyar Shindlerként emlegetett Ocskai László katonai akadémiát végzett, majd az első világháborúban szerzett sérülése után egy amerikai-magyar kőolajfúró cégnél dolgozott, de 1943-ban aktiváltatta magát katonaként. Szintén befolyásos kapcsolataival munkaszázadot vezetve mentett meg 2500 zsidó életet a mai Radnóti Gimnázium épületben.
Az előadás után Bitskey Bence kulturális tanácsnok beszélt a Civil Ház aulájában látható kiállításról. „A művészet az elmondhatatlan tolmácsa” címmel nyílt tárlat 15 rollupból áll, melyen diákok interaktív képzőművészeti alkotásai láthatók. A Zachor Alapítvány a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvánnyal együttműködve több éve rendez művészeti pályázatot az általános iskola felső tagozatos és középiskolai diákoknak az auschwitz-birkenaui láger felszabadulásának évfordulóján, január 27-én.
Az interaktív kiállításon okostelefonnal leolvasható QR kódok segítségével holokauszt túlélővel készített video-interjúkat is megnézhetnek a látogatók. A kiállítás május 8-ig látogatható.
Bitskey Bence a világban keringő, holokauszttal kapcsolatos téves információkkal kapcsolatban Eisenhower tábornok gondolatait idézte. Dwight David Eisenhower a második világháborúban a szövetséges csapatok főparancsnokakét a koncentrációs táborok felszabadításakor szorgalmazta, hogy az ott látott szörnyűségeket, a szenvedést örökítsék meg, a túlélők, a tanúk történeteit őrizzék meg az utókornak, ha esetleg eljönne az a kor, amikor valaki azt hangoztatná, hogy mindez nem történt meg – zárta gondolatait a kulturális tanácsnok.
Az eseményt Lévai Sándor, a zuglói Cserepes Non-Profit Kft. szakmai igazgatója moderálta.
