A zuglói utcák, utak, terek és műtárgyak elnevezéséről tartott előadást dr. Gaál Emese a Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely szeptemberi rendezvényén. Az előadó a Gundel Károly úthoz kapcsolódva elmesélte a Gundel palacsinta eredetének a történetét is.
Gaál Emese kiemelte, legtöbb útnévváltozás a Városligetben történik, ennek oka, hogy a liget lakatlan, így a névadás nem jár címváltozással. Itt általában még névtelen sétányokat neveznek el a valamilyen okból fontossá vált személyekről, vagy településekről, de az is gyakran előfordul, hogy egy-egy hosszabb már elnevezett út párszáz méteres darabját nevezik át. A névadók között főként politikusok, írók és képzőművészek vannak, de az egykori Wampetics vendéglőt megvásárló, a magyar vendéglátás történetébe a nevét beíró Gundel Károlyról is neveztek el útszakaszt. Az ő nevét az Állatkerti körút Gundel étterem előtti etapja vette fel. A vendéglátóhely és az utcanév kapcsán Gaál Emese elmesélte a Gundel palacsinta történetét. Mint szavaiból kiderült Márai Sándor író egyik művének bemutatása után fogadást adott a Gundel étteremben, desszertként a felesége receptje alapján készített diós, csokoládé öntetes palacsintát szolgáltak fel. Az édesség annyira elnyerte a jelenlévők tetszését, hogy a vendéglátóhely elkérte Márainétól a receptet és Márai palacsinta néven kínálta vendégeinek. Miután a jobb- és baloldali szélsőséges megnyilvánulásokat egyaránt kritizáló Márai 1948-ban elhagyta Magyarországot, személyét és műveit kiiktatták az irodalmi életből. Hogy a sokak által kedvelt desszertet továbbra is felszolgálhassák, készítési helye után átnevezték Gundel palacsintának.
Az érdeklődők az előadótól azt is megtudhatták, hogy kerületünkben Álmos vezér után Fráter Györgyről van a legtöbb közterület elnevezve. A zuglói utcanév listán három Fráter György és egy Martinuzzi néven szerepel. Utóbbi a szerzetes anyai családneve, amit gyakran használt. Gaál Emese azt is elmondta, hogy a ligetben a Szépművészeti Múzeumnál lévő funkciótlan gyalogoshíd valaha az Ezredéves emlékmű mögött a felszínt elérő Millenniumi Földalatti Vasút pályája felett ívelt át. Ez volt Magyarország első vasbeton hídja. Az ipartörténeti jelentőséggel bíró létesítmény nevét Wünsch Róbertről kapta, akinek szabadalmaztatott technológiája alapján épült fel a műtárgy.
A városligeti Nádor-szigetre vezető felsőpályás hidat a millenniumra építették dr. Zielinski Szilárd építőmérnök, műegyetemi tanár tervei alapján. Az átkelőhelyet 1977-ig Millenniumi hídnak hívták, ekkor azonban a Fővárosi Közgyűlés tervezője halálának 70. évfordulóján Zielinski-hídnak nevezte el.
Az előadó szavaiból az is kiderült, hogy az Ida utca a Városligetben egykor minta tehenészetet működtető Cséry Lajos felesége, Halász Ida, a Tihamér utca pedig a vitézi törzsszék törzskapitánya, siménfalvi vitéz Siménfalvi Tihamér keresztnevét viseli. Azt viszont nem tudni, hogy a Cserei utca az erdélyi történetíró Cserei Mihályról, vagy az író, történész Cserei Farkasról kapta-e a nevét.
